Könyvajánló – Belinda Bauer: A 19-es holttest

Y metszés. Bordaívek és szegycsont eltávolítása. A belső szervek eltávolítása. Mondhatnám, hogy ez nem az, aminek látszik, de az nem volna igaz. Ez bizony boncolás. A regényben orvostanhallgatók is szerepelnek, akiknek az az egyik feladatuk, hogy megtanulják ezt a műveletet. Olyan embereken sajátíthatják el ezt a tudást, akik felajánlották testüket az orvostudománynak.

Patrick Fort is a gyakornokok egyike, aki Asperger-szindrómás, és aki eltökélte, hogy megfejti a titkot, hogy mi lesz az emberrel a halál után. Az édesapját tragikus körülmények között vesztette el, édesanyja pedig soha nem tudta őt elfogadni egészen, a baleset után pedig még inkább eltávolodott a fiától. A boncolás során a fiú különös dologra bukkan, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az előttük fekvő ember nem természetes halállal halt meg, tehát nem igaz, a kórlapján szereplő adat a halál okával kapcsolatban.
A regény első oldalain egy mélybe zuhanó autó sofőrjének gondolatait olvashatjuk, vele együtt átélve a szerencsétlenséget, majd a kómából való visszatérését, és küzdelmét, hogy felhívja magára a figyelmet. Illetve egy gyilkosságnak is szemtanúi lehetünk általa, amiről azonban ő maga, az állapotából adódóan nem képes megosztani a külvilággal…
Belinda Bauer egy remek tempójú krimivel mutatkozott be a magyar olvasóközönségnek. Több szemszög, több helyszín, és némileg az időben is több síkon halad a történet. És halad. Gyorsan. Nagyjából az ilyen regényekre igaz, hogy letehetetlen. Egyszerűen muszáj még egy oldalt elolvasni, majd még egyet és így tovább. Miközben felzaklat, izgalomban tart, olykor elborzaszt, de mindvégig szórakoztat.
Nagyszerűen megalkotott karakterek, hihető motivációk, és igényes szerkesztés – ezek A 19-es holttest jellemzői a remekül megírt és fordított történet mellett.
Dobos Attila

Fordította: Siklós Márta
Kiadó: Lettero
Megjelenés éve: 2017
Terjedelem: 407 oldal