Könyvajánló – K. L. Slater: Bízz bennem ID22-305562 Full view

Könyvajánló – K. L. Slater: Bízz bennem

„Lenyűgöző, magával ragadó lélektani thriller, tökéletes olvasmány A lány a vonaton és A nővér rajongói számára.” – ez a mondat áll a könyv hátsó borítóján. Oké, nem olvastam egyik említett művet sem. A lány a vonaton-ba csak belekezdtem, de huszon-harminc oldal után valahogy egyáltalán nem éreztem úgy, hogy folytatnom kéne, miközben tisztában voltam vele, hogy milyen nagy sikere van az olvasók körében. Ám ez engem általában nem szokott befolyásolni. A Bízz bennem borítója és a fülszöveg azonban felkeltette az érdeklődésemet.


Anna, eme történet főszereplője, tanúja lesz egy közúti balesetnek. Sőt, a gázolóban múltja sötét árnya jelenik meg előtte hús-vér valójában. A nő, miközben várja a kiérkező mentőket, elhatározza, hogy minden erejével azon lesz, hogy a sofőr, aki a balesetet okozta, illetve, aki az ő életét tönkretette, elnyerje méltó büntetését. Liam, az elgázolt motoros, kórházba kerül, ahol Anna mindennap meglátogatja, pedig a munkahelyén igen nagy lemaradásban van. Postai kézbesítőként dolgozik, és egyre több panasz érkezik a körzetéből, mert a lakók nem kapják meg a leveleiket. A nő egyre inkább elveszti a talajt, miközben csak arra tud gondolni, hogy Carla megbűnhődjön megbocsáthatatlan tetteiért.
Amikor pedig Liam és annak nagyanyja – aki az egyetlen közeli hozzátartozója a férfinek – arról számol be, hogy a gázoló felvette velük a kapcsolatot, és hogy mennyire sajnálja, hogy balesetet okozott, Anna a legkétségbeesettebb terveket szövi egymás után, hogy megállítsa a halál angyalát…
Nos, a történet tehát elvileg nem mentes az izgalmaktól, elvileg nem igazán van üresjárat, mindig lehet(ne) várni, hogy vajon, mi történik a következő oldalakon, ám…
Oké, ez egy kitalált történet, kitalált reakciókkal, de olykor (nem is túl ritkán) a szerző annyira irreális dolgokat ír le, amitől az olvasóban kissé felmegy a pumpa. Anna már a történet elején sem százas, de ez a kép csak romlik, ahogy haladunk előre a könyvben. A munkahelyi problémáit olyan módon igyekszik orvosolni, ami egyszerűen hiteltelenné teszi a történetet. Vagy ahogy ráakaszkodik a sebesült férfira és a nagymamára. A valóságban egy ilyen embert kábé két nap után elhajtanak valami melegebb vidékre, vagy ha továbbra is nyomul, akkor simán kihívják rá a rendőrséget.
De nemcsak Anna karaktere lett ilyen hányavetin összetákolva, hanem sajnos majd mindegyik szereplő. Talán még Anna macskája lett valamennyire szerethető. A történetvezetés pedig olyan lassú tempójú, hogy az ember néha inkább feláll a könyvvel a kezében, és sétálva olvassa tovább, hátha attól meglendül. A regény utolsó negyede kicsit meg is lódul – hogy aztán a kötet egy olyan lezárást kapjon, ami… Az megvan, amikor úgy érzed, mintha valami súlyos dolgot görgetnél magad előtt a hegyre fel, és közben arra gondolsz, hogy majd a csúcs után jön a lejtő, ahol minden lendületbe jön, és értelmet nyer a sok küszködés? No, itt is görgeted a történetet, aztán jön a csúcs, és a másik oldalon egy… szakadék van.
Nem igazán tudom, hogy a szerző szándékosan építkezett-e ilyen lassan, és hogy szerinte ez a befejezés kellőképpen csavarosnak minősül-e, de bennem maradtak kétségek.
Viszont, amit az imént leírtak ellenére éreztem olvasás közben, azt valaki megfejthetné nekem. Arra gondolok, hogy bármilyen negatívnak is hat ez a recenzió, egyetlen pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy letegyem, és ne fejezzem be a regényt. Én nem tudom, hogy ezt hogy volt képes elérni K. L. Slater, de az az igazság, hogy egyszerűen belehúzott a regénybe. Én ilyen kettősséget olvasás közben talán még soha nem éreztem. Nem vagyok egy mazochista típus, ha egy könyv nem tetszik, simán félbehagyom, de a Bízz bennem-et nem tudtam, ezt muszáj volt az utolsó mondatig elolvasni. Szóval, ha valamiben tényleg különleges ez a kötet, hát számomra ebben biztosan.
Összegzésként tehát azt mondom, hogy alapvetően egy jó alapötlet, kidolgozatlan karakterekkel és reakciókkal, de van valami megmagyarázhatatlan varázslat benne, ami miatt mégis ajánlom azoknak, akik szeretik a krimiket, thrillereket.
A kötetért köszönet a Könyvmolyképző Kiadónak.

Dobos Attila

Fordította: Tóth Enikő Mária
Kiadó: Könyvmolyképző
Terjedelem: 414 oldal
Kiadás éve: 2018

Written by erika

Leave a comment

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.