Házasodj! Vagy ne?

Fehér ruha, hintó, virágözön. Macinaci, borosta, hajcsavaró és tévé távirányító. Tulajdonképpen mi a baj a házassággal?

A KSH adatai szerint az 1990-es években kb. kétszer annyian házasodtak meg, mint most, de az évi válások száma szinte alig változott: az elmúlt időszakban csupán kb. 36 ezren házasodtak Magyarországon, és abból közel 24000 esetben válással végződött a kapcsolat. De vajon mi az oka annak, hogy ilyen sokan döntenek amellett, hogy jobb külön folytatni az útjaikat házastársuktól?

A főbb okok

Eljegyzéskor még sokan azt gondolják, hogy a házasságuk tökéletes lesz. A probléma az, hogy ezt a kapcsolat túlságosan korai szakaszában teszik, amikor a romantika K.O-t ad a megismerésnek. És amikor a végeredmény mégsem olyan, mint amilyennek gondoltuk a lila ködben, irány a „válóperes ügyvéd” keresőszó a baráti körben. Akik ugye már többen, többször váltak…

A válás okából szarkasztikus tárgyalótermi humor születik. Nem csavarja vissza a fogkrém kupakot. Nem nézi velem a VB döntőt. Végérvényese elhidegültünk egymástól, illetve összemelegedtünk egy mással. Egy másikkal.

Többnyire viszont egyszerűen meggondolatlanok a házasságkötések, nem ismerik meg egymást kellőképp a felek, csak egymás vonzerejét érzik, a pozitív tulajdonságokat veszik észre. Ekkor még nem a teljes egyéniséget látják, nem derült ki, a másik hogyan viselkedik az élet mindennapi, átlagos problémahelyzeteiben, nehézségben.

Az is nehezít a helyzeten, hogy az együttjárás – eljegyzés – házasság – gyerek tradicionálisan kialakult folyamata helyett ma már gyakran az együttjárás idején jön a gyerek, tehát sokkal hamarabb, mint hogy kiderülhetett volna, valóban összeillenek-e, és tudnak-e hosszabb távon egymással élni a felek.

A megoldások

A magyar társadalomnak még mindig idegen kicsit az együttélés, az „élettárs” szónak is van egy fanyar íze a köznyelvben. Holott a házasság előtti együttélés praktikus, a megismerés tekintetében mindenképpen, és nem kell benne feltétlenül elköteleződni egy bérelt lakásban, papírok és közös gyerek nélkül.

Az egyéb, régi tradícióknak pedig ott van jelentősége, hogy hosszú jegyesség előzte meg a házasságokat még a múlt század közepén is, amely azért többé – kevésbé pótolta az együttélést. A házasságon kívül született gyerekek pedig nem feltétlenül csak erkölcsi értelemben voltak elítéltek, hanem józan megfontolás volt az oka annak, hogy nem tekintettek jó szemmel azokra, akik elhamarkodottan alapítottak családot.

Mindemellett persze az okok egyediek, sok kutatás azt mutatja, hogy ugyanúgy, ahogy a műszaki cikkek, az emberi kapcsolatok is hamarabb devalválódnak. Az elromlott mosógépet sem megjavíttatjuk, hanem veszünk egy másikat. Úgyhogy ha el tudunk tekinteni – legalábbis egy időre – a fehér ruhától, a kubai nászúttól és a hivatalos közös élettől, akkor irány az együttélés. Az is jóban, rosszban, csak papír nélkül.

Szerző: Borsos-Kőszegi Erika