Könyvajánló – Chuck Wendig: Vészmadarak (Miriam Black I.)

Tizennyolcas karika kirakva, és kritika indul.

Bassza meg, ez kurvára ott volt!
Alapvetően nem szeretem a trágár beszédet, sem használni, sem olvasni, sem hallani. De! Ez a könyv enélkül hiteltelenné válna.
Miriam Black egy belevaló dög, aki ha hozzáér egy másik ember bőréhez, akkor a lelki szemei előtt látja annak az illetőnek a végső percét. Ez iszonyat rossz ám, ha belegondolunk. Mert legtöbbször nem az ágyban, párnák közt kilehelt lélek mutatkozik meg, hanem baleset, gyilkosság, öngyilkosság, betegség, kín, szenvedés. Hulladék egy érzés lehet, na. Nem csoda, hogy hősnőnk nem éppen sziruposan cseverészik, hanem kőkeményen él, túlél. Ja, merthogy hiába látja, hogy mondjuk a fickó, akivel pacsizott, két hét múlva megy a levesbe, semmit sem tehet, hogy megakadályozza ezt. Tudja, mert megpróbálta. Nem jött be. Viszont találkozik valakivel, aki az ő nevével az ajkán távozik majd az élők sorából. Ez azért csak nem hagyja nyugodni Miriamet, és megtesz mindent annak érdekében, hogy kiderítse: valóban esélye sincs, hogy megmentse a fickót?
Jó, a történetről ennyit. Kezdd el, aztán úgysem teszed le, mert ez a könyv nagyon rendben van. Miriam Black – már bocs – nemegyszer szarrá lesz verve, miközben nyomul előre, de ő sem kímél senkit, aki az útjába áll. Pedig jelentkezők vannak rendesen. Ráadásul nem az emberiség legpuhányabb virágocskái, de nem ám. Szép merítést kapunk azokból, akik magasról tesznek rá, hogy Miriam mégiscsak egy hölgy. Nem esik meg rajta a szívük. Néha olvasás közben már nekem is fájt és zsibbadt mindenem, pedig csak olvastam, hogy min megy keresztül ez a csaj.
Na, mindegy. És hogy akkor miért is ajánlom mégis ezt a könyvet? Mert kegyetlenül jó. Oké, a széplelkek messziről kerüljék el, de akinek mondjuk bejött anno a Harcosok klubja, vagy a hasonlóan romantikus történetek, azok vágjanak bele. Fasza élményben lesz részetek, higgyétek el.
Rusznyák Csaba pedig ismételten nagyot alkotott. Nem mintha meglepő lenne, hiszen az utóbbi években nem egy nagyszerű fordítással örvendeztetett meg minket (A marsi, Madarak a dobozban stb). (Oké, egyet muszáj kötekednem mégis. A Frankeinstein-hasonlat biceg, mivel a dokit hívták így, nem pedig az általa kreált lényt. De ettől még még ez a könyv zseniális a maga műfajában.)
A borító is jól sikerült, el lehet molyolni rajta.
Aminek pedig még örülök, hogy egy sorozat első darabjáról van szó, tehát remélhetőleg hamarosan újra találkozhatunk Miriammel.. meg talán a szerző más műveivel is, Rusznyák Csaba magyar hangján.
A kötetért köszönet a Fumax kiadónak.

Dobos Attila
Nice and tidy.

Fordító: Rusznyák Csaba
Kiadó: Fumax
Terjedelem: 300 oldal
Megjelenés éve: 2016