Október 30-án tartja hazai ősbemutatóját a Centrál Színházban Ian Kershaw kortárs angol drámaíró A Világtörténelem legjobb színdarabja című romantikus vígjátéka. A Szinetár Dóra előadásában, Ujj Mészáros Károly rendezésében színpadra kerülő darab egy különös időmegállással kezdődő történeten keresztül vizsgálja az emberi kapcsolatokat, a szeretet szerepét és az élet értelmének kérdését. A produkció a színházi eszközöket vetített képekkel és filmrészletekkel egészíti ki.
A Világtörténelem legjobb színdarabja – egy történet az időről, a szerelemről és az emberi létezésről
A Centrál Színház új bemutatója egy szokatlan alaphelyzetből indul ki: London egyik utcájában, karácsony hajnalán, pontosan 4 óra 40 perckor megáll az idő. A Preston Road lakói közül szinte mindenki mozdulatlanná válik, miközben néhány ember továbbra is érzékeli és megéli az eseményeket. Tom, a fiatal író, a szemközti házba költöző tanárnő és a szomszéd házaspár olyan helyzetbe kerül, amelyben a megszokott szabályok érvényüket vesztik.
Hirdetés
Ian Kershaw romantikus vígjátéka a rendkívüli eseményt nem pusztán fantasztikus történeti elemként használja. Az idő megállása lehetőséget teremt arra, hogy a szereplők és a nézők más nézőpontból tekintsenek a mindennapi életre, a párkapcsolatokra és az emberi döntésekre. A humorral átszőtt történetben a különös helyzetek mögött olyan kérdések húzódnak meg, mint hogy mitől válik értékessé az élet, hogyan találhatnak egymásra az emberek, és mi segíthet a csalódások után újrakezdeni.
A darab hazai ősbemutatójának főszerepét Szinetár Dóra játssza. Az egyszemélyes előadásban a színésznőnek egyedül kell megteremtenie a történet szereplőinek világát, miközben a cselekmény különböző fordulatait, a párbeszédeket és a történet érzelmi változásait is közvetíti a közönség felé. A produkció így egyszerre támaszkodik a színészi jelenlétre, a pontos szövegmondásra és a színpadi technika összehangolt használatára.
Szinetár Dóra személyes kapcsolódást talált a történetben
A színésznő a darabbal való első találkozását személyes élményként írta le. Elmondása szerint örömmel fogadta Ujj Mészáros Károly megkeresését, majd a szöveg elolvasása után úgy érezte, hogy a történet mesélőjének karaktere közel áll hozzá.
„Aztán amikor elolvastam, lett egy olyan érzésem, hogy ez a történet mesélő nő én vagyok. De legalábbis nagyon lehetnék én” – fogalmazott Szinetár Dóra.
A szerep ugyanakkor sajátos színészi feladatot jelent. Egy monodrámában a színész nem támaszkodhat a hagyományos értelemben vett partneri párbeszédekre, hiszen a történet megszólalásait és a különböző szereplők közötti helyzeteket is egyetlen előadónak kell életre keltenie. A kérdéseket és a válaszokat egyaránt neki kell megszólaltatnia, miközben a nézők figyelmét folyamatosan fenn kell tartania.
Szinetár Dóra arra is felhívta a figyelmet, hogy az előadásban alkalmazott vetítések, hanghatások és egyéb technikai elemek tovább növelik a pontos előadásmód jelentőségét. A szövegnek illeszkednie kell a képi és hangzó történésekhez, ezért az előadás alapos felkészülést és koncentrált színpadi munkát kíván.
A monodráma műfajában a történet befogadása különösen nagy mértékben függ a színész előadásmódjától. A hangsúlyok, a tempóváltások, a szünetek és a karakterek közötti különbségek megteremtése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a néző egyetlen előadó játékán keresztül is több szereplővel és párhuzamos élethelyzettel találkozzon.
Ujj Mészáros Károly rendezésében a humor és az érzelmi tartalom találkozik
A darabot Ujj Mészáros Károly állítja színpadra. A rendező nyilatkozata szerint a történet érzelmi rétegei, valamint a szeretetről és a hosszú távú együttélésről megfogalmazott gondolatai jelentették számára a legfontosabb kapcsolódási pontot.
„Két valószerűtlen ember szerelmén keresztül igazán szép gondolatokat fogalmaz meg a hosszútávú együttéléséről és univerzálisan szól a szeretetről és a szerelemről” – mondta a rendező.
A történet romantikus vígjátéki formában közelít az emberi kapcsolatokhoz. A szokatlan alaphelyzet és a szereplők különös körülményei lehetőséget teremtenek a humorra, miközben a cselekmény a csalódás, a kötődés és az újrakezdés kérdéseit is érinti. A darab így nem kizárólag egy szerelmi történetet mutat be, hanem az emberi együttélés tágabb összefüggéseire is ráirányítja a figyelmet.
Ujj Mészáros Károly értelmezésében a történet egyik fontos gondolata, hogy a nehéz tapasztalatok és a csalódások nem feltétlenül zárják le az emberi kapcsolatok lehetőségét. A rendező szerint a darab a reményről is szól, miközben arra ösztönöz, hogy a hétköznapi élet eseményeit tágabb perspektívából szemléljük.
A produkció ezzel a romantikus vígjáték hagyományos eszközeit olyan kérdésekkel kapcsolja össze, amelyek túlmutatnak a párkapcsolati történeten. A szeretet, az egymás iránti felelősség és az élet értékének felismerése egyaránt a színpadi történet fontos elemeivé válnak.
A Voyager űrszonda és az Arany Lemez a történet fontos motívuma
A darab egyik meghatározó eleme az 1977-ben útjára indított Voyager űrszonda és az általa szállított Arany Lemez. A történet a földi idő megállásának képét a világűrben haladó űrszonda motívumával kapcsolja össze. Miközben a szereplők egy rendkívüli, időn kívüli helyzetben próbálják megérteni saját életüket, a Voyager egy olyan üzenetet visz magával, amely az emberiséget és a Földet egy távoli, ismeretlen megfigyelő számára mutathatja be.
A Voyager-program két űrszondáját, a Voyagert 1-et és a Voyagert 2-t 1977-ben indította el a NASA. Mindkettő fedélzetére elhelyezték az úgynevezett Golden Recordot, vagyis az Arany Lemezt. Ez egy gondosan összeállított hang- és képfelvétel-gyűjtemény, amely a Földet, az emberi kultúrát és az élet különböző formáit kívánja bemutatni egy esetleges földön kívüli megtaláló számára.
Az Arany Lemez nem egyszerűen egy tudományos adathordozó. A válogatás zenéket, különféle hangokat, üdvözléseket és képeket tartalmaz, amelyek az emberi civilizáció, a földi környezet és az élet sokféleségének bemutatását szolgálják. A lemez összeállítása azt a gondolatot közvetíti, hogy az emberiség saját magáról is képes üzenetet küldeni a tér és az idő távoli pontjai felé.
Hirdetés
A Voyager űrszondák eredeti célja a külső bolygók vizsgálata volt, küldetésük pedig később a Naprendszer külső térségeinek és a csillagközi térnek a kutatásával folytatódott. Az Arany Lemez ugyanakkor szimbolikus jelentést is kapott: az emberi kíváncsiság, a tudományos megismerés és a földi élet bemutatásának eszközévé vált.
A színházi történetben ez a motívum összekapcsolja a személyes és az egyetemes léptéket. A szereplők saját életük értelmét keresik, miközben a Voyager egy egész bolygó üzenetét hordozza. A két történetszál közötti párhuzam arra irányítja a figyelmet, hogy az emberi élet egyéni tapasztalatai és a földi létezés tágabb összefüggései ugyanannak a világnak a részei.
Julie Hesmondhalgh számára írta a darabot Ian Kershaw
Ian Kershaw kortárs angol drámaíró a darabot felesége, Julie Hesmondhalgh számára írta. Hesmondhalgh az Egyesült Királyságban a Coronation Street című televíziós sorozat Hayley Cropper karakterének megformálásával vált széles körben ismertté.
A személyes alkotói kiindulópont a színpadi történet női elbeszélőjének jelentőségére is ráirányítja a figyelmet. A közönség az ő nézőpontján keresztül ismeri meg az eseményeket, miközben a történet egyéni sorsokon keresztül fogalmaz meg általánosabb kérdéseket az emberi kapcsolatok természetéről.
A magyarországi bemutatóban Szinetár Dóra veszi át a főszerepet. Az előadás így egy kortárs angol színmű hazai színpadi értelmezését kínálja, amelyben a történet eredeti kulturális háttere és a magyar színészi megközelítés találkozik.
Háromszáz vetített kép és nyolc filmjelenet egészíti ki az előadást
A Centrál Színház produkciója a hagyományos színpadi jelenlétet jelentős vizuális tartalommal egészíti ki. A bemutatóhoz kapcsolódó tájékoztatás szerint az előadásban 300 vetített kép és nyolc, Ujj Mészáros Károly által forgatott filmrészlet jelenik meg.
A képek és filmjelenetek nem csupán a színpadi környezet megteremtésében játszhatnak szerepet: az előadás összetett technikai rendszerének részeként a történet ritmusához és hangulatváltásaihoz is kapcsolódnak. A vetítések, a hangok és a színészi játék összehangolása külön figyelmet igényel, különösen egy olyan produkcióban, amelynek középpontjában egyetlen előadó áll.
A vizuális megoldások a történet rendhagyó alaphelyzetéhez is illeszkednek. Az idő megállása, a hétköznapi valóság felbomlása és a világűr motívuma olyan színpadi világot teremthet, amelyben a képi információk a szöveg mellett önálló szerepet kapnak. A néző így nemcsak a főszereplő elbeszélésére támaszkodhat, hanem a vetített tartalmakon keresztül is követheti a történet alakulását.
A produkció technikai összetettsége ugyanakkor nem változtat a történet alapvető fókuszán: a középpontban továbbra is az emberi kapcsolatok, a szerelem, a megértés és az élet értelmének keresése áll.
Mit jelent az élet, ha egy pillanatra megáll körülöttünk a világ?
A Világtörténelem legjobb színdarabja alaphelyzete egyszerű, mégis sokféle értelmezést tesz lehetővé. Mi történne, ha a megszokott időrend megszűnne, és csak néhány ember maradna képes cselekedni? Milyen jelentőséget kapnának a hétköznapi döntések, a korábban elhalasztott beszélgetések vagy azok a kapcsolatok, amelyekre a mindennapokban kevés figyelem jut?
A darab a romantikus vígjáték eszközeivel közelít ezekhez a kérdésekhez. A humor nem feltétlenül oldja fel a történet komolyabb dilemmáit, inkább lehetőséget teremt arra, hogy a nézők könnyebben kapcsolódjanak a szereplők helyzeteihez. A nevetés és az érzelmi felismerések így egymás mellett jelenhetnek meg.
A történet másik fontos rétege a Földhöz és az emberiséghez fűződő viszony. A Voyager Arany Lemeze az emberi élet sokféleségét igyekszik bemutatni, a színpadi cselekmény pedig egyéni sorsokon keresztül teszi fel a kérdést, hogy mitől válik értékessé az élet. A személyes kapcsolatok és az emberiség egészének perspektívája ebben az értelmezésben nem válik el egymástól.
A rendező megfogalmazása szerint a történet arra is ösztönöz, hogy az ember elgondolkodjon saját felelősségén a földi élet megőrzésében. Ez a gondolat a Voyager motívumán keresztül különösen jól kapcsolódik a darabhoz: a bolygó, amelyet az űrszonda képekben és hangokban mutat be, egyszerre a mindennapi élet helyszíne és egy tágabb, kozmikus perspektíva tárgya.
A Centrál Színház bemutatója ezért többféle nézői érdeklődéshez kapcsolódhat. A romantikus történetek kedvelői a szereplők kapcsolatát követhetik, a színházi megoldások iránt érdeklődők a vetítések és a filmrészletek alkalmazását figyelhetik, míg a darab filozófiai rétege az időről, az emberi létezésről és a felelősségről szóló kérdéseket helyezi előtérbe.
Október 30-án mutatják be a Centrál Színházban
A Világtörténelem legjobb színdarabja hazai ősbemutatóját október 30-án tartják a budapesti Centrál Színházban. Ian Kershaw romantikus vígjátékát Ujj Mészáros Károly rendezésében, Szinetár Dóra előadásában láthatja a közönség.
A produkció egyetlen színész játékára, a történet humorára és érzelmi rétegeire, valamint a vetített képek és filmjelenetek alkalmazására épít. A rendhagyó alaphelyzet a szerelem és az együttélés kérdéseit a földi élet tágabb összefüggéseivel kapcsolja össze.
A történet végső kérdése nem kizárólag az, hogy mi történik akkor, amikor megáll az idő, hanem az is, hogy mit kezdünk azzal az idővel, amely rendelkezésünkre áll. A Centrál Színház új bemutatója ezt a kérdést egy romantikus vígjáték keretében, a személyes kapcsolatok és a világűrbe küldött emberi üzenet párhuzamán keresztül állítja a nézők elé.
Tetszett az ajánló? A cikkben bemutatott kötetet és további ajánlatainkat közvetlenül a Libri webáruházában találod meg. Kattints az alábbi gombra, és válogass a legfrissebb megjelenések közül!
Megnézem a Libri kínálatát →







