Kezdődik a sorozatom! – Ki a sorozatfüggő?

A mamit nem szabad hívni fél 6 és fél 7 között, mert akkor megy a kedvenc brazil szappanoperája. A barátnő soha nem bulizik pénteken esténként, mert pont aznap adják a sármos nyomozós sorozatát. A Barátok közt és a Jóban, rosszban alatt minden ablakban ugyanúgy villog a képernyő,ha végigmegyünk este az utcákon. Minden csatorna azon verseng, hogy nála fusson a legnépszerűbb sorozat.Függők lennénk? És ha igen, mitől szeretjük a sorozatokat?

Azok a boldog nyolcvanas évek

Feltehetően csak városi legenda, hogy a ’80-as években Gyűjtést rendeztek Isaura, a szerencsétlen sorsú rabszolgalány javára. Ha a történet nem is igaz, az idősebb generáció bizonyára könnyes nosztalgiával gondol a Dallasra, Derrickre, a kicsit sem sármos, ám annál okosabb német sztárdetektívre, vagy a feketeerdei klinika szépfiújára, az ifjú Brinkmann doktorra. Az igazi retro sorozat-feeling persze a Szomszédok, aki azon nőtt fel, nem felejtette el egyhamar a szereplőket.

Véres kórháztörténetek

Ki ezért rajong, ki azért. A forgatókönyvírók és rendezők pontosan tudják, hogy kórházsorozatot például mindig el lehet adni. Még aki egy vérvételen is ájul, lelkesen mondogatja, hogy „képzeld, szegénynél már beállt a rigor mortis, mire megtalálták…” Kezdődött a dömping a Vészhelyzettel, aztán már nem nagyon lehetett eladni az egyszerű, kezeljük a beteget – szimpatikus a doktornéni – meggyúgyul a beteg történeteket, és jött a sikamlós Grace Klinika, ahol nem is a kórház a lényeg, hanem hogy ki kivel van, és persze House, a vérparaszt. Brilliánsan ötvözték a ronda, arrogáns pasast a kiváló diagnoszta szerepével, aki, amikor kezdett kifulladni a történet, hirtelen még érzelmeket is produkálni kezdett. House-ért, aki – lássuk be, – nem az a kifejezett férfiszépség, nők milliói csorgatják a nyáluk több csatornán hetente többször is.

Ezeket azért szeretjük, mert átélni a kórházélményt akarja a fene, de profi szakértelmet, életet mentő történeteket látni mindenki szeret.

Majd jól jön az FBI, és majd jól lelövi!

A másik típus, ami mindent visz, a porschés, V betű alakú, delejes tekintetű nyomozó, aki úgy elkapja a mániákus gyilkost, mint a sicc, cirka 50 perc alatt, és mindig. Hát ki ne imádná? vagy az FBI-os, helyszínelős csapatokat, akik szemránduásból, vagy egy hajszálból szintén reklámmal együtt egy óra alatt megoldanak minden létező ügyet?
Kell hinni a szuper képességekben, szeretik az emberek, el kell buknia a gonosznak, mint a mesében, és meg kell dicsőülnie a jónak. Közben persze nem árt borzongani, körmöt rágni.

Úristen, láttad, mit művelt már megint Berényi a Barátok közt-ben?

A magyar sorozatokban az a jó, hogy meg lehet jegyezni a neveket. Másnap mindenki arról beszél, hogy melyik szereplő kivel és mit, és hogy akkor az a dög most mit fog csinálni azzal a szegény lánnyal…Mintha mi is ott lennénk. Eszik benne a magyar ételeket, érthetőek a feliratok, bár a magyar valóságtól messze vannak. Sokan lenézik a napi magyar sorozatokat, pedig kidolgozottak a karakterek, nem lehet benne dohányzást és mértéktelen ivást, jó ízlés határát súroló meztelenkedést látni. Olyanok a szereplők, mintha tényleg ismernénk őket. Kicsit olyan családias enni a vacsorát, miközben Jóban, rosszban – t nézünk fél szemmel.

Brazil szappanoperák kimondhatatlan nevű szereplőkkel

Na, ez egy érdekes kategória. Élő embert nem láttam még, aki megjegyezte volna a Juan Alvarez Santos Pereira de Qouiero – féle neveket, az arcokat sem könnyű megjegyezni, mert mindenki olyan tökéletesen gyönyörű benne, hogy valahogy egyformák, mégis rajong értük a fél ország. Legfeljebb nem vallja be. Az ármány, a sok heves déli érzelem, a mindent elpusztító szerelem kell a nézőknek belőle, feltehetően azért, mert az ő életükből hiányzik. Ezzel nem megbántani szerettem volna bárkit is, pusztán arra utalni, hogy az ember férje ritkán lövi le a feleségére szemet vető dúsgazdag mágnást a való életben, és karibi álomutazásra is csak elvétve viszi, ha hűl a szerelem. Hiányoznak a pálmafák is a pesti aszfaltról, a yachtok és színes koktélok, és persze a kisestélyik is. Más, gyönyörű álomvilág, félórában, instant. De ez is lehet fontos.

Hol kezdődik a sorozatfüggés?

Minden függés ott kezdődik, ha a többi, fontosabb tevékenység rovására megy. Ha idegességet, frusztrációt okoz az adott sorozat kihagyása, és ha fontosabbá válik, mint a családdal, vagy a barátokkal való beszélgetés. Kóros esetekben képzelgések kísérik, a szerepekbe való beleélés, és az ennek megfelelő viselkedés, plátói szerelem a főhős iránt. A függő elhanyagolja miatta a kötelezettségeit, fanatikussá válik, relikviákat gyűjt a szereplőkről, megszerez egy évadot előbb, mint a többiek, és ettől boldog. Nagyon ritka a kóros függés, de az oka minden esetben az, hogy a szereplők afféle ismerősökké, barátokká válnak a rendszeresség és a kiismert tulajdonságaik miatt, és ezzel képesek helyettesíteni a valódi kapcsolatokat. Idős, magányos embereknél gyakoribb az előfordulása, de természetesen más korosztály is érintett.

Többnyre azért csak egyszerűen szeretjük ezeket a sztárokat, nagy szerepük van a társas érintkezésben, beszédtémát adnak a munkahelyen, a barátokkal, ismerősökkel. Kikapcsolnak, elvisznek egy másik világba, és nem utolsó sorban megismertetnek olyan helyzetekkel, amiket átlagember sosem él át. Úgyhogy éljen House, a szexi Morgan ügynök, az idétlen, de bájos Dr. Csont és a többiek.