Könyvajánló: Leitner Olga: Bakker, anya lettem!

A gyerekem már szinte felnőtt, de a könyvet nem tudtam letenni. Egyszerrre minden visszajött: az éjszakai bőgések, a mackónadrágos babakocsis séták, és a máig aktuális kérdés: miért nincs ezen a gyereken valami kijelző, mi a fene baja van???

Már akkor tudtam, hogy ebből egy nagyon jó könyv lesz, amikor még csak facebook posztokban volt jelen. (Lopkodom is rendesen a pszichológus szakmai oldalamra a kiírásokat, itt kérek érte elnézést.) Aztán amikor végre megjelent és elolvastam, tényleg feltolult az összes emlék, az első gyerekes anyuka minden nyűgje, baja, és természetesen öröme. Annak idején jól jött volna, akkor nem kellett volna elküldenem a bánatos bús büdös fenébe Dr. Spockot hetente kétszer…
Mert az elsőgyerekes anyuka tényleg nyakig ül a szószban. Azt mondják neki az ismerősök (idióta mázlista, vagy hazudós klikk), hogy á, a gyerek az első hónapokban csak eszik és alszik, nincs vele sok gond! És amikor pont ezt a kettőt nem csinálja, és még egy led sem világít rajta, hogy éppen miért sír, vagy miért nem eszik, akkor aztán jönnek az okos könyvek. Hogy ezt kell csinálni vele. Ja, nem , pont az ellenkezőjét. Vedd fel. Fel ne vedd. Engedd meg neki. Meg ne engedd, az Isten szerelmére! Nem beszélve arról, hogy valami érthetetlen módon mindenki annyira profi a gyereknevelésben, hogy az elképesztő. Elnéző mosollyal adják az ostobábbnál ostobább tanácsokat, csak egyet nem mond senki: hogy hallgass a megérzéseidre, és próbáld meg sokkal lazábban kezelni a dolgot. Mit nem adtam volna akkoriban ezért a könyvért! (Lett volna időm olvasni is, mert a gyerekem minden éjjel kb. 40-szer ébredt fel, aludni nem volt érdemes…)

Az a legjobb benne, hogy miközben betegre röhögi magát az ember, tényleg kap hasznos tanácsokat is. Lehet, hogy az nála nem jön be, de maga az érzés, hogy nem a szigorú (ámde többnyire igazságtalan) védőnéni, vagy a futószalagos módszerrel működő gyerekorvos adja, vagy a komoly tudományos magyarázatoktól hemzsegő gyermeknevelési enciklopédia, (amiből ha a fejedre esik egy példány, már nincs gondod, mit csinálsz, mert agyonüt), hanem egy hús-vér anya. Mert azért lássuk be, – tisztelegve nyilván a tudománynak is -, hogy a legjobb tanácsokat a barátnők adják, akik a harmadik gyereknél már csuklóból döntenek a rázós helyzetekben, meg a mamák, akiknek a régi praktikái aranyat érnek. A többi a szeretet dolga. Ez a könyv bebizonyítja, amit egyetlen első gyerekes anyuka sem hisz el: igen, alkalmas vagy rá, igen, nyugi van, ez a többiekkel is pont így van, maximum nem vállják be…

A legjobban az anyatípusok tetszettek, nyilván ezek is az emlékek miatt. Felidéződtek a Magyar Anyák a játszótéren, akik hopp, egy pillanat alatt megszültek (nekem egyik rémálmomban se jöjjön elő az élmény), átszellemült Madonna-mosollyal az arcukon élték át a terhességet (basszus, ennek nem dagad fel a lába sosem és nem hány sugárban?), és meg se nyikkant a gyerekekük, legfeljebb édesen gügyögött (hehe, akkor mik azok a karikák a szemed alatt, aranyom?).

A gyereknevelési alapbibliák mellett simán kötelezővé tenném Leitner Olga könyvét. Nekem annak idején rengeteget segített volna. Egy anya legszebb, de legtanácstalanabb korszaka az első gyerek születése és az a bizonyos első év. Persze ez később sem múlik el, hacsak nem szülünk még egy szekérderéknyit, és a másodiktól kezdve rutinból csináljuk a dolgot. De az eleje, lássuk be, minden szépsége ellenére pokoli nehéz. Egy egész éjszakányi nyugodt alvást adtam volna érte annak idején. Ugye ezt mindenki érti, hogy akkor mennyit ér?

Borsos-Kőszegi Erika

Kiadó: NOVUM PUBLISHING GMBH
Oldalszám: 200 oldal
Megjelenés: 2014. május 21.
Kötés: Ragasztott
ISBN: 9783990385289