A budapesti Margitszigeten álló eperfa egyedül élte túl az 1838-as árvizet.Ennél a kétszáz éves margitszigeti eperfánál találkoznak Egressy Zoltán barátai augusztus 2-án, szombaton 17 órakor, hogy részleteket olvassanak fel a Százezer eperfa című regényből, amely ugyanitt, a margitszigeti eperfánál kezdődik. Biztosan ott lesz Bárdos Deák Ágnes előadóművész, Veiszer Alinda újságíró, Forgách András író, Lévai Balázs újságíró és Szellő István televíziós műsorvezető. A felolvasások között Bittner Gábor zenél.

„Mohák zöldelltek a hajlatokban, itt-ott finom szövésű, hártyavékony pókhálók kötötték össze az ágakat, gondolkodott, él-e egyáltalán a fa, némi múzeumjellege volt ugyanis, aztán felnézett, teniszlabda formájú labdacsokat látott a magas ágak egyikén-másikán, négyet vagy ötöt, a földön viszont sok hevert, ez lehet a termés, akkor viszont él, megtapogatta a vöröses törzset ott, ahol a színe változni kezdett, ahol barnába ment át, a legfurcsább a fényessége volt, mintha lakkal kenték volna be.”

A könyvről:

Magyarországon, sőt az egész Kárpát-medencében furcsa dolgok történnek. Először korábban még sohasem tapasztalt széllökések, majd özönvízszerű eső, s végül tökéletes szélcsend köszönt be. Mi történik, ha egyszer s mindenkorra eláll a szél? – Egressy Zoltán második regénye az Európa Könyvkiadónál jelent meg a Könyvhétre.

Hat ember élete gabalyodik össze a tomboló viharban egy margitszigeti eperfa alatt. Hat magányos emberé, akinek története van, és dolga egymással bár kérdés, hogy kinek, kivel, micsoda. Mintha csak azért sodorta volna őket egymás útjába a szél meg a véletlen, hogy mindezt kiderítsék.
A minden oldalról heves és felkavaró kiderítő manőverek háttere a jelen különös időjárási anomáliától sújtott Magyarországa, és ahogy haladunk előre a történetben, ahogy a vihart felváltó szélcsend rátelepszik nemcsak a tüdőkre, de a szívekre is, a háttér lassan előtérbe nyomul, hogy átvegye az irányítást az egyéni sorsok felett:
egyfajta ébredés ez mégiscsak, de nem álomból, hanem valóságból egy másik valóságba, a fények rögtön megváltoznak, ahogy eláll az eső, skandináv típusúak, ők ezt nem tudják, ezt Orsolya tudná, ha ott lenne velük, akkora a csend, amekkorát soha nem hallottak még, és nemcsak csend ez, üresség is, totális elmúlás, visszavonhatatlan élettelenség, halálos semmi, tébolyító süketség
A Portugál világsikerű szerzőjének második regénye utópia a jelenből, minden aktualitáson túlmutató, igazi téttel.
Egressy Zoltán 1967. augusztus 2-án született Budapesten.
József Attila- és Szép Ernő-díjas író.