Ha a felsőbb bíróság jóváhagyja a kaposvári kisfiú, Szita Bence gyilkosainak első fokon meghozott ítéletét, akkor a nevelőanya és két társa örök életére börtönbe kerül. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést 2000 óta vetik ki a bíróságok: eddig főleg a sorozatgyilkosokat, a különös kegyetlenséggel gyilkoló bűnözőket sújtották ezzel. Jelenleg 26 úgynevezett tész-es raboskodik a Csillagban, többen reményüket vesztették, és a halált is jobbnak tartják, mint a börtönt, ezért körükben gyakori az öngyilkossági kísérlet.

A tényleges életfogytiglan

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést (tész) lehetővé tevő törvénymódosítás 1999. március 1-vel lépett hatályba, ezt követően alkalmazhatták a bíróságok ezt a büntetési tételt. Azóta 26 gyilkost ítéltek el tész-re. Őket a Szegedi Fegyház és Börtönben, ismertebb nevén a Csillagban tartják fogva.

A rabok között további kilenc fogvatartott a jogerős ítéletére vár – köztük a 11 éves Szita Bence megölésében részt vevő P. Erika, a debreceni darabolós gyilkos és a rendőrségi pszichológusként dolgozó Bándy Katát megölő P. László –, miután első fokon már tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték őket.

A balástyai és a várdai rém

A tész-re ítélt orvvadász tavaly márciusban azután gyilkolt, hogy áldozatai Magyarlukafa közelében felfedezték, engedély nélkül ejtett el egy szarvast. Tényleges életfogytig tartó büntetést kapott a fekete sereg vezetőjének tartott, Spanyolországból hazahozott Magyar Róbert is, akinek felülvizsgálati kérelmét idén utasította el a Kúria. A Magyar elleni vádak között szerepelt az is, hogy az ő utasítására ölték meg a Ragyás Tóniként ismert alvilági figurát, mivel az megsértette. A legrégebben egy 2000-ben jogerősen elítélt férfi tölti a büntetését. A Hajdú-Bihar megyei Boi Gyula hat- és kilencéves gyerekeit, valamint az édesanyjukat ölte meg: álmukban, baltával csapott le rájuk.

Az életük végéig fogva tartottak száma 2004-ben és 2008-ban is megugrott, mindkét alkalommal négy-négy fővel. A 2004-ben elítéltek között van Kruchió Tibor, aki egy jó anyagi körülmények között élő szegedi nőt akart kirabolni, és amikor a hetvenéves asszony ellenállt, illetve kiáltozni kezdett, egy fürdőköpeny övével megfojtotta. Kruchió összes zsákmánya 170 ezer forintnyi érték volt. Szintén kilenc esztendővel ezelőtt döntött úgy a Szegedi Ítélőtábla, hogy soha nem térhet vissza a társadalomba a „balástyai rém” néven elhíresült Szabó Zoltán, aki négy nőt ölt meg.

A számok

A tényleges „életfogytosok” átlagéletkora 42 év, az általános iskolát 12-en, a gimnáziumot 4-en végezték el, egyikük főiskolára is járt. A 26 elítélt közül négy büntetlen előéletű volt, egyikük viszont tíznél többször volt büntetve. A tanulmány szerint hét tész-es alkoholista volt, ketten drogoztak, és egy ember a játékszenvedélyével összefüggésben követte el a bűntettet.

Külön részleget, úgynevezett pszichoszociális körzetet tartanak fenn a Csillagban az idősebb tész-esek, a gyerekek vagy nők elleni erőszak miatt elítéltek számára, illetve azoknak, akiket szexuális orientáltságuk miatt nem fogad be a többi börtönlakó. A másikban, az erőszakmentes körletben pedig azokat a tész-esek vannak, akik könnyen beilleszkednek a bv-intézet rendjébe – írta a Börtönügyi Szemle egyik tavalyi számában megjelenet, az Idő rabságában című, tész-ekről szóló tanulmányában Kiszely Pál és Nagy István. A Büntető törvénykönyv szigorításával, a három csapás bevezetésével a tész-esek száma jelentősen megemelkedhet: a tanulmány szerzőinek számítása szerint 300-330-an lehetnek majd. De hosszabb ideig maradhatnak börtönben a három csapás miatt azok a rabok is, akik ugyan nem kapnak tész-t, de a szabadságvesztés megnövekedett időtartama miatt a következő 5-15 évben biztos nem szabadulnak.

Jóvátehetetlen deformáció

2007-ben és 2008-ban a Legfőbb Ügyészség megkeresésére egy kriminológus, egy szociológus és több jogász készített egy kutatást a börtönlakókról. A vizsgálat szerint a tész-esek egy részében dolgozik még az életösztön, és abban reménykednek, hogy megváltoznak a jogszabályok, ami lehetővé teszi majd szabadulásukat, de a többségük csak vegetál vagy öngyilkosságot kísérel meg. A vizsgálat alapján arra jutottak, hogy a tényleges „életfogytosok” esetében is szükség lenne a felülvizsgálatra.

„A reménysugár lehetőségének teljes elvétele kegyetlen és embertelen büntetésnek tekinthető. Soha, egyetlen elkövető esetében sem állítható bizonyossággal az ítélet kiszabásakor, hogy újabb bűntettet követne el a jövőben” – mondták a 2009-ben tartott sajtótájékoztatón. A kutatást vezető Nagy László Tibor szerint a tényleges életfogytiglan eltörlése nem egyenértékű azzal, hogy „gyilkológépek” jelennek meg az utcákon.

Forrás: propeller.hu