Ha a felsőbb bíróság jóváhagyja a kaposvári kisfiú, Szita Bence gyilkosainak első fokon meghozott ítéletét, akkor a nevelőanya és két társa örök életére börtönbe kerül. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést 2000 óta vetik ki a bíróságok: eddig főleg a sorozatgyilkosokat, a különös kegyetlenséggel gyilkoló bűnözőket sújtották ezzel. Jelenleg 26 úgynevezett tész-es raboskodik a Csillagban, többen reményüket vesztették, és a halált is jobbnak tartják, mint a börtönt, ezért körükben gyakori az öngyilkossági kísérlet.
A tényleges életfogytiglan
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést (tész) lehetővé tevő törvénymódosítás 1999. március 1-vel lépett hatályba, ezt követően alkalmazhatták a bíróságok ezt a büntetési tételt. Azóta 26 gyilkost ítéltek el tész-re. Őket a Szegedi Fegyház és Börtönben, ismertebb nevén a Csillagban tartják fogva.
A rabok között további kilenc fogvatartott a jogerős ítéletére vár – köztük a 11 éves Szita Bence megölésében részt vevő P. Erika, a debreceni darabolós gyilkos és a rendőrségi pszichológusként dolgozó Bándy Katát megölő P. László –, miután első fokon már tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték őket.
A balástyai és a várdai rém
A tész-re ítélt orvvadász tavaly márciusban azután gyilkolt, hogy áldozatai Magyarlukafa közelében felfedezték, engedély nélkül ejtett el egy szarvast. Tényleges életfogytig tartó büntetést kapott a fekete sereg vezetőjének tartott, Spanyolországból hazahozott Magyar Róbert is, akinek felülvizsgálati kérelmét idén utasította el a Kúria. A Magyar elleni vádak között szerepelt az is, hogy az ő utasítására ölték meg a Ragyás Tóniként ismert alvilági figurát, mivel az megsértette. A legrégebben egy 2000-ben jogerősen elítélt férfi tölti a büntetését. A Hajdú-Bihar megyei Boi Gyula hat- és kilencéves gyerekeit, valamint az édesanyjukat ölte meg: álmukban, baltával csapott le rájuk.
Az életük végéig fogva tartottak száma 2004-ben és 2008-ban is megugrott, mindkét alkalommal négy-négy fővel. A 2004-ben elítéltek között van Kruchió Tibor, aki egy jó anyagi körülmények között élő szegedi nőt akart kirabolni, és amikor a hetvenéves asszony ellenállt, illetve kiáltozni kezdett, egy fürdőköpeny övével megfojtotta. Kruchió összes zsákmánya 170 ezer forintnyi érték volt. Szintén kilenc esztendővel ezelőtt döntött úgy a Szegedi Ítélőtábla, hogy soha nem térhet vissza a társadalomba a „balástyai rém” néven elhíresült Szabó Zoltán, aki négy nőt ölt meg.
A számok
A tényleges „életfogytosok” átlagéletkora 42 év, az általános iskolát 12-en, a gimnáziumot 4-en végezték el, egyikük főiskolára is járt. A 26 elítélt közül négy büntetlen előéletű volt, egyikük viszont tíznél többször volt büntetve. A tanulmány szerint hét tész-es alkoholista volt, ketten drogoztak, és egy ember a játékszenvedélyével összefüggésben követte el a bűntettet.
Külön részleget, úgynevezett pszichoszociális körzetet tartanak fenn a Csillagban az idősebb tész-esek, a gyerekek vagy nők elleni erőszak miatt elítéltek számára, illetve azoknak, akiket szexuális orientáltságuk miatt nem fogad be a többi börtönlakó. A másikban, az erőszakmentes körletben pedig azokat a tész-esek vannak, akik könnyen beilleszkednek a bv-intézet rendjébe – írta a Börtönügyi Szemle egyik tavalyi számában megjelenet, az Idő rabságában című, tész-ekről szóló tanulmányában Kiszely Pál és Nagy István. A Büntető törvénykönyv szigorításával, a három csapás bevezetésével a tész-esek száma jelentősen megemelkedhet: a tanulmány szerzőinek számítása szerint 300-330-an lehetnek majd. De hosszabb ideig maradhatnak börtönben a három csapás miatt azok a rabok is, akik ugyan nem kapnak tész-t, de a szabadságvesztés megnövekedett időtartama miatt a következő 5-15 évben biztos nem szabadulnak.
Jóvátehetetlen deformáció
2007-ben és 2008-ban a Legfőbb Ügyészség megkeresésére egy kriminológus, egy szociológus és több jogász készített egy kutatást a börtönlakókról. A vizsgálat szerint a tész-esek egy részében dolgozik még az életösztön, és abban reménykednek, hogy megváltoznak a jogszabályok, ami lehetővé teszi majd szabadulásukat, de a többségük csak vegetál vagy öngyilkosságot kísérel meg. A vizsgálat alapján arra jutottak, hogy a tényleges „életfogytosok” esetében is szükség lenne a felülvizsgálatra.
„A reménysugár lehetőségének teljes elvétele kegyetlen és embertelen büntetésnek tekinthető. Soha, egyetlen elkövető esetében sem állítható bizonyossággal az ítélet kiszabásakor, hogy újabb bűntettet követne el a jövőben” – mondták a 2009-ben tartott sajtótájékoztatón. A kutatást vezető Nagy László Tibor szerint a tényleges életfogytiglan eltörlése nem egyenértékű azzal, hogy „gyilkológépek” jelennek meg az utcákon.
Forrás: propeller.hu
Kapcsolódó tartalom
A Zsámbéki Bluespikniket Balázs Csilla helyi közművelődési intézményvezető, valamint Benkő Zsolt és Pfeiffer Gábor országszerte ismert blueszenészek hívták életre. 2022-ben immár hatodik alkalommal szervezik meg…
Zenés szövegszínház eleveníti meg a lelki erőszak aspektusait „Van aki hagyja, hogy bántsák” – így szól a májusban debütáló, Üvegfal című zenés szövegszínházi produkció figyelemfelhívó…
Az ember azt gondolná, már mindent látott. Borzalmas külsérelmi nyomokat, összetört lelkeket, rémült szemű, mindenre összerezzenő kisgyerekeket. Dehogy láttunk mindent.A Renner Erika ügyről is azt…
A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A…