Könyvajánló: Jeff Abbott: Végjáték

Sam Capra másodszor férkőzött be a mindennapjaimba. És ezúttal is, mint egy gyorsvonat, száguldott át az agysejtjeimen. És ezúttal is, mint legutóbb, nagyszerű szórakozásban lehetett részem. Vannak írók, akik képesek arra, hogy a történet életre keljen, miközben ők mesélnek. Abbott is ezek közé a szerzők közé tartozik. Már a könyv elején megragadja az olvasót, és mi önként és dalolva hagyjuk magunkat sodorni az egymást villámsebesen követő akciókban.

Érdemes a sorozatot az első résszel kezdeni, mert úgy lesz teljes az élmény, hiszen Abbott a főhős életének történéseit is beleszövi a meséjébe, nem csupán arról van szó, hogy kapunk egy megoldásra váró esetet, oszt’ jónapot. Nem, Sam Capra könyvről könyvre lesz egyre elevenebb, egyre közelebbi ismerős, akit egyszerre lehet irigyelni, ugyanakkor örülni annak, hogy a hajszának mi csupán az élvezői vagyunk.
A történet azzal indít, hogy a hősünk újszülöttjét elrabolják, s a tettesek csak akkor hajlandóak visszaadni a babát, ha Sam végrehajt egy merényletet. A volt CIA-ügynök nem rajong az ötletért, hogy eltegyen láb alól egy olyan embert, aki neki semmit sem ártott, viszont a gyermeke miatt mégis elhatározza, hogy megrendezi a merényletet. Ráadásul Sam egyáltalán nem biztos abban, hogy a célszemély halála után visszakapná az újszülöttjét…
A fordítás ezúttal is nagyon rendben van, a történetvezetés talán nincs mindenhol, de a legjobb akciófilmeket sem azért szeretjük, mert minden egyes mozaikdarabka precízen illeszkedik a másikhoz. Iszonyatos lendület és energia működteti most is a Jeff Abbott-gépezetet, és ez így éppen elég is. Nem tudom más, hogy van vele, de nekem időnként szükségem van egy efféle adrenalinlöketre. Ezért is bízom benne, hogy számos könyvvel ajándékoz meg minket a szerző.
A könyvért köszönet a Jaffa Kiadónak.
Dobos Attila

Kiadó: Jaffa
Fordította: Kökény Pál
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 416 oldal