Könyvajánló: Warren Murphy – Richard Sapir: A Pusztító színre lép

1967. szeptember 12-én megszületett Jason Michael Statham, angol színész, producer, harcművész, visszavonult műugró. Warren Murphy és Richard Sapir pedig már 1971-ben elkezdtek egy sorozatot írni, aminek Remo Williams, alias a Pusztító a főszereplője.

Valószínűnek tartom, hogy akkor még nem ismerhették a négyéves kissrácot, aki a ködös Albionban kezdte kibontakoztatni a tehetségét, ám kétség nem fér hozzá, hogy ha valaki filmes feldolgozásban gondolkodna, Stathamnél alkalmasabb színészt nehezen találna a főszerepre.
A könyv úgy indít, hogy Remo búcsút vesz az élettől, és várja, hogy villamosszékbe ültessék. Hősünket ártatlanul ítélték halálra, úgy tűnik, valakiknek nagyon a bögyében van a nem éppen visszafogottságáról híres zsaru, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindörökre elhallgattassa. Remo már a papot várja, igaz, nem különösebben vágyik a gyónásra, a feloldozásra. Meg is érkezik a csuhás, akiről hamarosan kiderül, hogy nem is olyan ájtatos, mint az a szakmájabeliekről hírlik. Felajánlja Remónak, hogy segít neki életben maradni, ha utána ő is segít neki meg a KÚRA nevű titokzatos szerveződésnek, akik azért jöttek létre, hogy visszaszorítsák a korrupciót, a bűnözést, ami mételyként fertőzi meg az Államokat.
Miután megszöktetik, elkezdik a kiképzését is. És mivel nem irodai munkakörben szándékoznak foglalkoztatni, ezért Remónak igen rövid idő alatt kell elsajátítania a karate legalapvetőbb és leghatékonyabb fogásait, amit egy Csiun nevű, öreg kínai mester tanít meg neki.
A Pusztító hamarosan élesben is debütál, aminek első lépéseként az őt beszervező MacClearyt kell kíméletesen, egy vallomás kicsikarása után, jobblétre szenderítenie. Ezután pedig felgyorsulnak az események, és meg sem állnak a karcsú kötet végéig. Kiváló történetvezetés, számos akció, némi szexszel fűszerezve, plusz egy kis Stathamet idéző fanyar humor és kőkemény macsóság: ennyi kell mindössze, és máris kapunk egy remek krimit, aminek minden sorát élvezet volt olvasni.
Zsebkönyvnyi méretű könyvecskéről beszélünk, amit nem túl nagy elvárásokkal vettem a kezembe, viszont azt kell, mondjam, hogy régen csalódtam már ilyen kellemesen. Egy mindvégig a figyelmet fenntartó, pörgös és izgalmas, ugyanakkor olykor humoros – a fekete fajtából – regény A Pusztító színre lép.
A sorozat a hazájában ma már 150 résszel büszkélkedhet… én pedig bízom benne, hogy nálunk is sikeres lesz, mert szeretném a többi Remo Williamses történetet is elolvasni.
Ja, és ha kérhetem, a fordítót, Gy. Horváth Lászlót mindenképpen tartsák meg, mert zseniális!

Dobos Attila

Kiadó: Európa
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 268 oldal