Amikor a kezembe fogtam végre a várva várt Déli Végek-trilógia második részét, nagyon megörültem, hogy jóval vastagabb, mint az előző, mert az Expedíció túl gyorsan „elfogyott”. Ám ez a könyv nemcsak terjedelmében, de érzésre is teljesen más volt. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen átkerültünk a határ túlsó oldalára, az X térség után most a Déli Végek ügynökség mindennapjaiba pillanthattunk be.
A történetet John Rodriguez alias „Kontroll” szemszögéből ismerjük meg, aki újonnan kerül a gépezetbe, így vele együtt merülhetünk egyre mélyebbre a rejtélyek feltárásában. A hangulat vészterhes, nyomasztó; az egész könyvet egyfajta „vihar előtti csend” érzése hatja át, emiatt egy valamivel lassabb lefolyású, kevésbé ijesztő, ám annál idegőrlőbb művet kapunk a kezünkbe.
Az előző könyvből már csak a biológus maradt meg, de ő is csupán árnyéka önmagának, és Kontrollal együtt mintha az ügynökség összes többi dolgozója is kezdené elveszíteni a személyiségét és tisztánlátását.
Ki is volt valójában a pszichológus? Hogyan jött létre az X térség, és mit tud a Déli Végek valójában erről a helyről? Ki az a titokzatos hang aki Kontrollnak utasításokat ad a telefonba?
Bevallom őszintén, hogy ha önmagában állna ez a könyv, nem nyűgözött volna le, nem sodort annyira magával a történet, mint az előző. Ám ha úgy figyeljük, hogy hidat alkot a másik kettő között… nos… ez már csak akkor derül ki, ha végre itt lesz a befejező rész, mert a körömrágós várakozásomat nem törte meg. Izgatott vagyok, hogyan fejeződik be ez a grandiózus történet, mert ilyen jól megírt sci-fi ritkán kerül az ember kezei közé.
Szabó Orsolya
Kiadó: Agave
Oldalak száma: 336
Borító: puhakötés ragasztva, kivágással
ISBN: 9786155442797
Kiadás éve: 2014
Fordító: Falvay Dóra



