Boldogtalanok a magyar gyerekek

A magyar gyerekek szűk lakásokban élnek, szegények, sokat dohányoznak és verekednek, nem értik meg magukat a kortársaikkal, de legalább kevesen drogoznak, és majdnem mindenki jár iskolába – derül ki az UNICEF most bemutatott, éves gyerekjóléti jelentéséből. A nemzetközi szervezet most először nemcsak a statisztikákat böngészte, hanem a gyerekeket is megkérdezte, hogy érzik magukat, és kiderült, hogy a magyarok nagyon szeretik az anyukájukat, de rosszul érzik magukat. Azzal vigasztalódhatnak, hogy hiába gazdagabbak, az amerikai gyerekeknek sokkal rosszabb.

Hollandia a gyerekek Eldorádója, az országban minden adott ahhoz, hogy jól érezzék magukat, és ők boldogok is, nincs a Földön olyan hely, ahol szívesebben élnének, mint a hazájukban – derül ki az UNICEF most bemutatott, a világ 29 legfejlettebb országában élő gyerekek helyzetéről készített jelentéséből. A nemzetközi szervezet 2007 óta minden évben készített eddig hasonló kutatást, de amíg eddig csak a gyerekszegénységre koncentráltak, most a vizsgált területeket kibővítve az volt a téma, hogy mennyire élnek jól, és mennyire vannak jól ezekben az országokban a gyerek. A szegénységre, az egészségre, az oktatásra, az erőszakra és a környezetre vonatkozó adatok vizsgálata mellett a gyerekeket is megkérdezték arról, hogy érzik magukat a bőrükben.

Az eredmények biztatóak: az elmúlt évekhez képest minden vizsgált országban javult a gyermekek helyzete. Csökkent a szakadék a kelet-közép-európai és a nyugati országok között, a régióból különösen Csehország és Szlovénia zárkózott fel több mutatóban is a nyugati országok mellé. A kutatásból az is kiderül, hogy nem csak az adott ország gazdasági helyzetétől függ, hogy mennyire jó ott gyereknek lenni: ugyan az összesített lista végén a nehéz helyzetben lévő Románia, Lettország és Litvánia végzett, de előttük a 26. helyen az Egyesült Államok áll, úgy, hogy minden vizsgált témakörben a lista utolsó harmadába kerültek.

Magyarország a középmezőny végén, a 20. helyen végzett. A többségnél jobban teljesítettünk az oktatásban, de a magyar gyerekek életmódja és lakókörülményei rosszabbak az átlagnál.

Minden második gyerek nélkülöz

A kutatás 26 szempontból hasonlította össze a gyerekek helyzetét, ezek közül Magyarország egyben végzett az élen: a vizsgált országok közül nálunk kapja meg a legtöbb gyerek a kötelező védőoltásokat. Magyarország főleg azokon a területeken teljesít jól, amelyekhez – a védőoltáshoz hasonlóan – széles, kiterjedt állami intézményrendszer szükséges. Jó eredményeket értünk el például az oktatáshoz kapcsolódó témákban, elsősorban azért, mert sokan járnak óvodába és középiskolába, és kevés olyan gyerek van, akik az iskolarendszerből is kiestek, és munkájuk sincs.

Magyarország helyezése

Jó helyen, dobogón végeztük a gyermekszegénységi szakadékot vizsgáló rangsorban is, ami azt vizsgálja, hogy a szegénységi küszöb alatt élő gyerekek milyen messze vannak az átlagtól, vagyis a küszöbtől. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevés a szegény gyerek, csak azt, hogy akik szegények, azok nincsenek nagyon mélyen. Más szegénységi mutatók alapján ugyanis már korántsem ilyen rózsás a helyzet: a családi szegénységet, a gyerekek nélkülözését, valamit a lakókörnyezet vizsgáló rangsorokban a lista végén, illetve legvégén végeztünk.

Ráadásul a kutatás nem is tükrözi teljesen a jelenlegi állapotokat, mert a 2009-2010-ben készített statisztikákon alapul, így még nem teljesen mutatja a gazdasági válság hatásait. Az UNICEF magyarországi irodájának munkatársai tavaly saját kutatást készítettek a gyerekek nélkülözéséről, és míg a nemzetközi kutatás szerint minden harmadik magyar gyerek nélkülözött, addig a 2013-ban publikált magyar kutatás szerint már minden második gyerek.

A szegénységről árulkodik a magyar gyerekek lakókörnyezete is: a kutatás szerint a vizsgált országok közül nálunk élnek a legszűkebb helyen a gyerekek, ugyanis itt a legkisebb az egy főre jutó szobák száma. A gyerekek hét százaléka olyan lakásban él, ahol beázik a tető vagy a falak, sötétek a lakóhelyiségek, vagy nincs zuhanyzó, fürdőkád és vécé. Ebben a tekintetben csak három balti állam, valamit Románia és Lengyelország áll nálunk rosszabbul.

Cigiznek, verekednek, de keveset füveznek

A gyerekek életmódját és a rájuk leselkedő kockázatokat vizsgáló rangsorokban egy biztató adatot lehet csak találni: Magyarország a mezőny első harmadában végzett a kannabiszfogyasztásban, a statisztika szerint a 11-15 éveseknek csak 11 százaléka használt füvet az előző évben – míg a kanadai gyerekeknek közel harminc százaléka.

Dohányzásban azonban csak a litván, a cseh és a lett gyerek rosszabbak náluk, és az alkohollal is korán megismerkednek: a magyar 11, 13 és 15 évesek közül minden ötödik volt már legalább két alkalommal részeg. Aggasztó az is, hogy míg az elmúlt években szinte minden országban csökkent a dohányzó fiatalok száma, nálunk nem nagyon volt ilyen változás. Az utolsó nyolc ország között végeztünk a tinédzserterhességek terén is.

A magyar gyerekeknek csak a fele eszik minden reggel reggelit, és csak harminc százalékuk kap naponta friss gyümölcsöt, az erőszakot viszont közelről ismerik. A családon belüli erőszakot a kutatás nem vizsgálta, de a gyerekek egymást biztosan nem kímélik: minden harmadik gyerek azt állítja, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer zaklatták tartósan a kortársai valamilyen okból kifolyólag. Ennél is rosszabb a verekedés: a gyerekek majdnem fele mondta azt, hogy verekedett az elmúlt egy évben – ennél csak a cseh, a görög és a spanyol gyerekek harcosabbak.

Rosszabbul élnek, mint gondolnánk

Magyarország a vizsgált mutatók alapján összesítésben a 20. helyen végzett a 29 ország mezőnyében. A kutatók azonban nemcsak az összegyűjtött statisztikákat vizsgálták, hanem megkérdezték a gyerekeket is arról, hogy érzik magukat. A gyerekek megelégedettségi mutatója szerint csak sereghajtók vagyunk: a 26. helyen állunk, csak a litván, lengyel és román gyerekek boldogtalanabbak.

A kutatók szerint sok oka lehet annak, hogy a gyerekek milyennek ítélték meg a saját helyzetüket – például szerepet játszhat az eredményekben az is, hogy az adott országban mennyire merik elmondani a véleményüket az emberek -, de az biztos, hogy nem csak a magyar gyerekek voltak ilyen kritikusak. A németek egyenesen 16 hellyel sorolták hátrébb az országukat, de a luxemburgi gyerekek is sanyarúbbnak élik meg a sorsukat, mint ahogy azt a számok mutatják. Az olasz, görög és spanyol gyerekek viszont sokkal elégedettebbek a saját helyzetükkel, mint ahogy lenniük kellene: a görög gyerekek a 25. helyről egyenesen az ötödikre repítették országukat, ami azt mutatja, hogy az ország gazdasági helyzete ellenére szeretnek Görögországban élni.

A német gyerekek véleménye is jól példázza, hogy nem csak az anyagi lehetőségek határozzák meg a gyerekek komfortérzetét. A kutatók az általános jólétre vonatkozó kérdésen túl ezért azt is próbálták felmérni, van-e a gyerekeknek hiányérzetük, milyenek a társas kapcsolataik. Megkérdezték például azt, hogy mekkora bizalommal fordulnak a szüleikhez a problémáikkal, illetve azt is, hogy mennyire látják barátságosnak, segítőkésznek a velük egykorú gyerekeket.

Az eredmények alapján a gyerekek minden országban nehezebben alakítanak ki bizalmi viszonyt az édesapjukkal, mint az anyukájukkal. Így van ez Magyarországon is, viszont nálunk kimagasló a gyerekek szülőkkel szembeni bizalma: majdnem 90 százalékuk érzi úgy, hogy gond nélkül fordulhatnak a problémáikkal az anyukájukhoz, ebben a tekintetben csak Hollandia és Románia előz meg minket.

A kortársaikkal viszont az átlagnál sokkal rosszabb a magyar gyerekek kapcsolata: csak 58 százalékuk gondolja úgy, hogy a társai barátságosak, ezzel a legbizalmatlanabbak harmadába csúszott az ország. A kutatók szerint ez az eredmény azért lényeges, mert a kortársakkal való viszony fontos hatással van a gyerekek hosszú távú fejlődésére.

Forrás: origo