Szegedi költő Albertából – Savanya István könyv- és lemezbemutatója

Budapest – 2019. június 21-én, exkluzív sajtótájékoztató keretein belül mutatták be a Kanadában élő Savanya István, Ex Libris- és Pro Arte-díjas költő, zenész „Hazavisznek csillagok” című kötetét és a kötettel azonos címet viselő, tizenkilenc dalos hangfelvételt a Corinthia Royal Budapest különtermében.

 

Savanya István és neje, Várkonyi Eszter frissen szerzett angoltanári diplomával vándoroltak ki Szegedről Kanadába 1983-ban, és a Calgary-i Kaláka színpad, illetve a Magyar Ház által azóta is a népünk kultúrájának nagykövetei Észak-Amerikában. Istvánnak szám szerint hét lemeze jelent meg megzenésített költeményeiből, melyre a koronát a most bemutatott „Hazavisznek csillagok” című antológia tette fel. Rendszeresen ellátogat hazánkba, és ittléte alatt is folyamatosan járja az országot, Pomázi Zoltánnal karöltve irodalmi és zenés esteken mesélnek, muzsikálnak értő közönségüknek.

Az antológia a Pomázi Zoltán Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg Budapesten, Szabó András rendkívül kifejező illusztrációival gazdagítva. Érdekesség, hogy a verseskötet a szerző néhány angol nyelvű művét is bemutatja, illetve legsikeresebb, ismert versei mellett korábban kiadatlan költemények is helyet kaptak az antológiában. A hangfelvétel összesen tizenkilenc megzenésített verset tartalmaz, a korong zenéit Savanya István és Pomázi Zoltán szerezte. A lemezen a Bojtorján együttes jelenlegi tagjainak közreműködése mellett Benkő Péter színművész, Kovács Nóri énekes, Oscar Lopez gitáros is részt vállalt a költemények interpretálásában. Az eseményt a kiadó képviseletében maga Pomázi Zoltán énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Bojtorján együttes „Művészi Életpálya Elismerés” és a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje” kitünetetéssel rendelkező frontembere nyitotta meg. Beszédében elmondta: tapasztalata szerint napjainkban igen kevesen olvasnak, ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy értékközvetítő munkásságának rendkívül gazdag tárházába immár Savanya István költeményeit is beemelhette. „Egy verseskötet – legyen az akár a legnagyobbak valamelyikének költeményeit tartalmazó kötet – nem egy tengerparti nyaralásra szánt bestseller, hanem költészet, ami nyilvánvalóan nem habkönnyű, majd el is felejthető olvasmány, hanem érték, aminek helye van legmegbecsültebb könyveink között. Savanya István költeményeinek minden sorából az örökkévalóság az, ami megérint… Ezért vállalkoztam a kiadására.”. Pomázi Zoltán a Bojtorján együttesben betöltött szerepe mellett önállóan is koncertezik, ismeretterjesztő előadásokat tart, latin gitárzenét játszik. Legutóbbi lemezmegjelenései: Tétova óda, egy önálló album, melyen Radnóti Miklós verseit zenésítette meg, illetve a Gyermekkorom legszebb nyara című korong, amely a Bojtorján együttes gyermeklemeze.
Savanya István arról is mesélt, hogy az emigrációban mekkora megtartó ereje volt számára a magyar nyelvnek, és részben amolyan vigaszként kezdett komolyabb verselésbe, pótolva ezzel a korábban természetes és megszokott, észrevétlenül is ölelő magyar nyelv és magyar szó hiányát. Bár angol nyelvű szerzeményeivel is jelentős sikereket ér el második otthonában, az International Society of Poets rendszeresen felterjeszti az „Év költője” címre, mégis mindmáig anyanyelvén írja versei túlnyomó többségét.
A jelenlevők abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a szerzőpárostól élőben hallgathatták meg a lemez öt dalát, mely egy Martin és egy Gibson gitáron csendült fel és tökéletesen visszaadta a lemezen is hallható tiszta hangzást. Ráadásként elhangzott az „Összetartozunk” című legendás Bojtorján-dal is, melyet az eredeti felvételen a költő nejével, a csodás hangú Várkonyi Eszterrel énekelt fel Pomázi Zoltán. Az esemény a kötet és a lemez dedikálásával zárult.

A kötet és a lemez kereskedelmi forgalomban még nem kapható, megrendelni a Pomázi Zoltán Művészeti Alapítványtól, a http://pomazizoltan.hu/ oldal CD-rendelés menüpontjában és a közeljövőben a Magyar Napló Könyvesboltban lehet.

Cseke Jolán

Savanya István: Örömóda
in memoriam Cseh Tamás

És milyen lesz a pillanat, ha meghalok
Ha int a perc, és hangom lángja ellobog
Önfeldeten, tiszta szókkal ballagok
Maszkabálból elrepítnek angyalok

És mit érzek, ha szívverésem elkopott
Csendes est nyújt elnyúlt testnek pamlagot
Újszülött fény béke útján andalog
Verset, tollat, vágyat, lantot itt hagyok

És milyen lesz, ha messze visznek hajnalok
S álmot nyitnak kínzókamrán ablakok
Napkoronggal végtelenbe baktatok
Ajkaimról földre hullnak rabdalok

És milyen lesz, ha selyemkötél-szózatok
Bomlanak, ha önmagammal szólhatok
Két szememben délibábos csillagok
Szép arcomra derűt hímző altatók

Alkonyatkor táncba hívnak tárt karok
Lelkem fátylán nem simít már zárt marok
Minden üstjén rózsaillat rám ragyog
Isten ujján pecsétgyűrű így vagyok