Ez történt 2016-ban velünk és a világban

Összegyűjtöttük nektek, mi történt 2016-ban, méghozzá naptár szerinti bontásban. Volt részünk tavaly mindenben….

Január
január 1. – Életbe lép az EU és Ukrajna közötti szabad-kereskedelmi egyezmény
január 1. – Június végéig Hollandia veszi át Luxemburgtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
január 1. – A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2015. évi módosítása értelmében a Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Egyetemként működik tovább.
január 1. – Az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj és az MH 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj fúziójával Szolnokon megalakúl az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred.
Február
február 12. – Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka Havannában találkozik és közös nyilatkozatot adnak ki. (Az 1054-es nagy egyházszakadás óta először ült egy asztalhoz a két keresztény egyház vezetője.)
február 14. – A XX. alkalommal adják át a Molnár Pál által alapított nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot a Gellért szállóban. (A díjazottak Agócs Sándor költő és a Balassi Bálint verseit anyanyelvére fordító japán műfordítónő, Harada Kijomi.)
február 27. – Freddie és a Pioneer című dal nyeri az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi előválogatóját, A Dalt.
február 29. – A 88. Oscar-gálán Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyeri el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Március

március 5. – A balközép Smer győz a szlovákiai parlamenti választáson, azonban abszolút többségét elveszti.
március 14. – Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendeli a Szíriában harcoló orosz katonai haderő fő részének kivonását.
március 15. – 4–1 eredménnyel fejeződik be az AlphaGo számítógépes goprogram és I Szedol (Lee Se-dol) dél-koreai 9 danos profi gojátékos öt játszmából álló mérkőzése. (Ez volt az első eset, hogy mesterséges intelligencia ilyen erős játékost legyőzött.)
március 15. – A nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend különböző fokozatait 21-en, a Kossuth-díjat 18-an, a Széchenyi-díjat 17-en veszik át Áder János köztársasági elnöktől az Országházban.
március 20. – Kubába látogat Barack Obama amerikai elnök, hogy biztosítsa a két ország között – több mint fél évszázadig fagyos viszony után a – 2014 decemberében kezdődött enyhülés tartósságát. (Az 1959-es kubai forradalom győzelme óta Obama az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki a kommunista vezetésű szigetországba látogat.)
március 22. – Felfegyverkezett terroristák robbantásos merényletet hajtanak végre Brüsszel két forgalmas közlekedési csomópontján, a repülőtéren, és a Maelbeek/Maalbeek metróállomáson. A merénylet során több mint 300 ember megsérül, 34-en életüket vesztik.
március 23. – Robert Fico szlovák kormányfő benyújtja kormánya lemondását Andrej Kiska államfőnek, aki ezt elfogadja, majd kinevezi a parlamenti választásokat követő újonnan megalakuló kormány élére.
március 24. – A hágai Nemzetközi Törvényszék megállapítja Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök felelősségét a srebrenicai mészárlásban és első fokon 40 év börtönre ítéli népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt.
március 31. – Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék felmenti a háborús bűnök elkövetésével vádolt Vojislav Šešeljt, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét.

Pláce de la République, Párizs (2016 májusa)
március 31. – Párizsban tüntetések veszik kezdetét (Nuit Debout) a francia kormány munkaügyi intézkedései ellen.
Április
április 6. – Hollandiában népszavazáson utasítják el az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását.
április 15. – A Richter-skála szerinti 6,5-ös fokozatú földrengés rázza meg Japán déli részét, melynek epicentruma a Kjúsú szigetén lévő Kumamoto várostól 11 kilométerre volt.[12] (A rákövetkező két napban több földmozgás is követte egymást, köztük voltak kimondottan nagy erejű, 7,3-as és 7,1-es erősségűek is. A három nap leforgása alatt összességében háromszáznyolcvannyolc földrengés rázta meg az országot.)
április 19. – Japán bejelenti, hogy New Yorkban április 22-én aláírja a párizsi klímacsúcson 2015. december 12-én elfogadott keretmegállapodást.
április 22. – New Yorkban, az ENSZ székhelyén a Föld napján (2009-től a „Földanya Nemzetközi Napján”) több mint száz ország részvételével, mintegy hatvan államfő jelenlétében kerül sor a Párizsban az 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián december 12-én létrehozott keretmegállapodás ünnepélyes aláírására.

A Szojuz–2.1a indítása a Vosztocsnij űrrepülőtérről
április 24. – Szerbiában az Aleksandar Vučić vezette jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) nyeri az előre hozott parlamenti választásokat.[17]
április 24. – A jobboldali Osztrák Szabadságpárt jelöltje, Norbert Hofer szerzi meg a legtöbb szavazatot az osztrák államfőválasztás első fordulójában.
április 28. – Elindul a Vosztocsnij űrrepülőtérről az első Szojuz–2.1a hordozórakéta, mely három műholdat állít Föld körüli pályára.
április 29. – A tádzsik elnök aláírja azt a törvényt, amely betiltja a „helyi hagyományoktól és kultúrától idegen” orosz végződésű családneveket Tádzsikisztánban. (Az újszülöttek anyakönyvi kivonatában ezentúl nem szerepelhet „-ov” vagy „-ev” végződés. A többségében muzulmánok lakta országban az 1930-as években kezdődött meg a nevek oroszosítása, miután a közép-ázsiai ország a Szovjetunió tagállamává vált.)
Május

Az ukrán versenyző, Jamala; a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál győztese
május 3. – VI. Fülöp spanyol király aláírja azt a rendeletet, amellyel feloszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki, miután a december 20-i parlamenti választások óta eltelt több mint négy hónapban a törvényhozás nem tudott új kormányfőt választani.
május 4. – A belgiumi Monsban Curtis Scaparrotti amerikai tábornok átveszi a NATO Szövetséges Fegyveres Erők európai legfelső parancsnoki (Supreme Allied Commander Europe, SACEUR) tisztséget Philip Breedlove tábornoktól. (A NATO európai erőinek főparancsnoki tisztét mindig amerikai tábornok tölti be, aki egyúttal az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka is.)
május 14. – A Jamala által képviselt Ukrajna megnyeri a 61. Eurovíziós Dalfesztivált a svéd fővárosban, Stockholmban. Második helyen végez Dami Im Ausztrália színeiben, a harmadik helyezést Sergey Lazarev (Oroszország) kapja meg. A magyar induló, Freddie a 19. helyen végez a fesztivál 26 fős döntőjében.
május 20. – Magyarországon hatályba lép az elektronikus cigaretta használatát korlátozó szabályozás.
május 20. – A török parlament kétharmados többséggel elfogadja a parlamenti képviselő mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító törvényjavaslatot. (Recep Tayyip Erdogan elnök június 7-én írta alá a szöveget, mely másnap életbe is lépett.[24] E törvény alapján novemberben letartóztatták az ellenzéki Népek Demokratikus Pártja (HDP) nevű kurdbarát párt társelnökeit és parlamenti képviselőit.)
május 22. – Az osztrák elnökválasztás második fordulója, melyet Alexander Van der Bellen, a Zöldek egykori elnöke nyer meg. (Harmincezer szavazattal győzte le az első fordulót még magabiztosan nyerő Norbert Hofert, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjét.)
május 23. – Barack Obama amerikai elnök bejelenti a Vietnam elleni fegyverembargó teljes feloldását. (Az amerikai elnök több megállapodást köt délkelet-ázsiai partnereivel, így például szerződést írtak alá arról, hogy a Pratt and Whitney amerikai cég 135 hajtóművet ad el a Vietjet légitársaságnak, míg a Boeing repülőgépgyártó száz utasszállító repülőgépet.
május 24. – Elsősorban környezetvédelmi kérdésekről tárgyal David Cameron brit miniszterelnökkel Londonban Áder János köztársasági elnök. (Cameron a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban fogadta a magyar államfőt.
május 24. – Bűnvádi eljárást indít a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök, volt kormányfő ellen, akit hamis tanúzással és bűnpártolással gyanúsítanak egy ingatlanrestitúcióval kapcsolatos korrupciós ügyben.
Június

A Gotthárd-bázisalagút, szavazólap a brit EU-tagságról
június 1. – Megnyitják a svájci Alpokban a 17 év alatt megépített 57 km hosszú Gotthárd-bázisalagutat, a világ leghosszabb vasúti alagútját.
június 2. – A német szövetségi parlament népirtásnak minősíti az egykori Oszmán Birodalomban, az első világháború alatt elkezdett örményellenes mészárlásokat.
június 5. – Ferenc pápa szentté avatja az első lengyel szerzetesrendet megalapító Johann Papczynskit, valamint a svéd protestáns családból származó Elisabeth Hesselbladot, aki számtalan zsidót mentett meg a második világháború alatt.[32]
június 5. – A perui elnökválasztás második fordulóján – szoros versenyben – a 77 éves veterán közgazdász, Pedro Pablo Kuczynski győz a Fuerza Popular párt vezetője, Keiko Fujimori előtt.
június 8. – A román parlament módosítja az ország címerét, amelyen a sasra visszahelyezték az ország függetlenségét jelképező acélkoronát. (Az állami intézményeknek 2018-ig kell áttérniük az új címerre, ugyanakkor a Román Nemzeti Bank által korábban kibocsátott, koronás címer nélküli fizetőeszközök 2018 után is forgalomban maradnak.)
június 12. – Egy szélsőséges iszlamista terrorista 50 emberrel végez – további 53-at pedig megsebesít – a floridai Orlando Pulse nevű éjszakai melegbárjában. (A 29 éves Omar Mateen a mészárlással beírta magát az USA történelmébe, hiszen lőfegyverrel még senki sem szedett ennyi áldozatot.)
június 16. – A horvát parlament megvonja a bizalmat Tihomir Orešković technokrata kormányfőtől, és ezzel az általa vezetett kormány is megbukik. (A miniszterelnök ügyvivőként hivatalban marad az új kabinet megalakulásáig.)[36]
június 20. – A horvát parlament július 15-i hatállyal feloszlatja magát.
június 23. – Népszavazást tartanak az Egyesült Királyságban az ország Európai Uniós tagságáról. (A szavazók 51,9 százaléka az Unióból való kilépésre szavazott.)
június 24. – David Cameron brit miniszterelnök bejelenti, hogy távozik hivatalából, miután az EU-tagságról rendezett népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.
június 25. – A Magyar Szocialista Pártban Molnár Gyulát választják meg a párt új elnökének.
június 26. – Parlamenti választásokat tartanak Spanyolországban. A választásokat ismételten a Mariano Rajoy vezette jobboldali Néppárt nyerte.
június 28. – Az Európai Tanács rendkívüli ülésén David Cameron brit miniszterelnök tájékoztatja az uniós országok vezetőit az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló népszavazás után kialakult helyzetről, de nem deklarálja formálisan országa kilépését az Európai Unióból.
június 30. – Beiktatják a Fülöp-szigetek elnöki tisztségébe Rodrigo Dutertét. (Első intézkedései között Duterte „kíméletlen hadjáratot” hirdetett a kábítószer-fogyasztás ellen.)
Július
július 1. – December végéig Szlovákia veszi át Hollandiától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.[2]
július 1. – Az osztrák alkotmánybíróság kimondja, hogy – a szavazatszámlálás körüli szabálytalanságok miatt – egész Ausztriában meg kell ismételni az elnökválasztást.
július 13. – II. Erzsébet királynő a korábbi belügyminisztert, Theresa May-t bízza meg kormányalakítással, miután David Cameron miniszterelnök korábban benyújtotta lemondását.
július 14. – Terrortámadás Nizzában a francia nemzeti ünnepen.
július 15. – Török katonák egy csoportja sikertelen puccskísérletet követ el a kormány ellen. A katonaság átvette az uralmat több állami intézmény és televíziócsatorna, így a TRT televízió fölött. Lezárták a Boszporusz hídjait, a repülőtereket és katonai igazgatást, kijárási tilalmat vezettek be. Az államcsínykísérletet másnapra felszámolták.)[48]
július 18. – Egy 17 éves afgán férfi Würzburgban baltával támad rá egy hongkongi házaspárra és két gyermekükre egy vonaton.
július 22. – Egy iráni származású fiatalember Münchenben az Olympia bevásárlóközpontban lelő 9 embert, köztük egy magyart.[50]
július 24. – A bajorországi Ansbach városban egy 27 éves szíriai menedékkérő öngyilkos pokolgépes merényletet követ el, mert nem kapta meg a menekültstátuszt.
július 26. – Két iszlamista fegyveres egy túszdráma során megöli Jacques Hamel 86 éves papot az észak-franciaországi Saint-Étienne-du-Rouvray templomában.
július 26–31. – Ifjúsági Világtalálkozó Krakkóban mintegy kétmillió zarándok, köztük 4000 magyar fiatal részvételével.[53][54]
július 28. – Pedro Pablo Kuczynski perui elnök megkezdi ötéves mandátumát.
július 28. – Hillary Clinton volt külügyminiszter hivatalosan is az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjévé válik, miután a philadelphiai pártkonvenció zárónapján bejelentette, hogy elfogadja a jelölését. Az Egyesült Államok történelmében Hillary Clinton az első női elnökjelölt.

Augusztus

augusztus 11. – Szerbiában megalakul az Aleksandar Vučić vezette új szerb kormány.
augusztus 24. – A Richter-skála szerint 6,2-es erősségű földrengés rázza meg Olaszország középső részét, melynek epicentruma Lazio és Umbria régió határán, Amatrice térségében volt.
Szeptember
szeptember 4. – A katolikus egyház szentté avatja Teréz anyát.
szeptember 4. – Tartományi törvényhozási (Landtag-) választás Mecklenburg-Elő-Pomerániában, ahol a szociáldemokrata párt (SPD) végzett az első helyen, míg az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) – a berlini vezetés menekültpolitikáját élesen bíráló – Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt mögé szorulva a harmadik helyen végez.
szeptember 8. – Hovik Abrahamján örmény miniszterelnök bejelenti lemondását annak hatására, hogy július végén fegyveres férfiak elfoglalták a jereváni rendőrkapitányságot és a rendőröket túszként tartottak, akik közül kettő meg is halt.
szeptember 8. – A NASA elindítja az OSIRIS-REx űrszondát a 101955 Bennu kisbolygó felé.
szeptember 11. – Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Horvátországban, melyet a kormányzó konzervatívok nyernek. (A 151 fős száborban a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) 61, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette koalíció 54 mandátumot szerzett. Így egyik pártnak sem sikerült egyedül kormányt alakítania.)
szeptember 12. – Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter bejelenti, hogy az osztrák államfőválasztás – október 2-ára tervezett – második fordulójának megismétlését elhalasztják. (A december 4-ére történő csúszás oka, hogy számos hibás szavazócédula miatt nem lehetséges a szavazás jogszerű és kifogástalan lebonyolítása.
Október

Orbán Viktor a Bálnában beszél a népszavazás után

október 2. – A nem magyar állampolgárok az országba történő kötelező betelepítésével kapcsolatos népszavazás Magyarországon, melyen a részvételi arány 44%, az érvényes szavazatok aránya 41%, ez utóbbin belül a „nem” szavazatok aránya 98% lett. Az urnákhoz járulók az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésre válaszolhattak igennel vagy nemmel.
október 8. – Felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a kiadó, a Mediaworks Hungary Zrt.
október 17. – Rose Gottemoeller személyében hivatalba lép a NATO első női főtitkárhelyettese.
október 23. – A centrista Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LGPU) nyeri a litván parlamenti választások második fordulóját, miután a pártszövetség 54 helyet szerzett meg a 141 fős parlamentben. (Az október 9-én megtartott első fordulót még a Haza Szövetsége-Litván Konzervatívok tömörülés nyerte.
október 26. – Két földrengés is megrázza Olaszország középső részét, először egy, a Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű – melynek epicentruma Marche és Umbria régió térségében, Macerata város területén volt –, majd másodszor egy 5,9-es fokozatú rengés, aminek epicentruma Perugiától 68 kilométerre keletre volt.
október 28.
Az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem kutatói – több mint 500 év után – felnyitják Jézus sírját.
Ismét miniszterelnökké választja Mariano Rajoyt, a júniusi választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnökét a spanyol parlament.
október 29. – Előrehozott parlamenti választást tartanak Izlandon, melyen a Függetlenségi Párt kapja a legtöbb szavazatot.
október 30.
Brüsszelben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau Kanada miniszterelnöke aláírja a Kanada és az Európai Unió között létrejött úgynevezett ‘szabadkereskedelmi és partnerségi’ megállapodást (CETA)[76].
A Richter-skála szerint 6,5-es erősségű földrengés rázza meg Olaszország középső részét, Umbria régióban, melynek epicentruma Norcia és Perugia között 10 kilométeres mélységben volt. (Norciában leomlottak a bencés rend alapítójáról elnevezett Szent Benedek bazilika falai.

November

Donald Trump az USA 45. megválasztott elnöke
november 4. – Életbe lép a 2015-ben aláírt párizsi klímavédelmi egyezmény.
november 8.
Az Országgyűlés elutasítja az alaptörvény 7. módosítását, amely megtiltotta volna idegen népesség Magyarországra telepítését.
Az 58. amerikai elnökválasztás, amelynek győztese a Republikánus Párt jelöltje Donald Trump.
november 13. – A 2016-os moldovai elnökválasztás második fordulóját a Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja (PSRM) jelöltje, Igor Dodon nyeri a szavazatok 52 százalékával.
november 29. – Új védőburkot helyeznek a csernobili atomerőmű sérült blokkjára.
December
december 1.
X. Ráma thaiföldi király trónra lépése.
Elnökválasztás Gambiában, melynek győztese Adama Barrow lett. (Az országot 22 éven át irányító Yahya Jammeh elnök egy héttel később – szabálytalanságokra hivatkozva – elutasítja a választás végeredményét.)
december 4.
Matteo Renzi olasz kormányfő bejelenti lemondását, miután az által kezdeményezett alkotmányos reformról szóló népszavazás elbukott.[86] (Három nappal később benyújtotta lemondását az államfőnek, aki megbízta őt, hogy ügyvivőként vezesse a kabinetet az új kormány megalakításáig.)
Az osztrák államfőválasztás megismételt második fordulója.
december 6. – A küldöttek 89,5 százaléka – egyedüli jelöltként – kilencszerre is Angela Merkelt választja a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének.
december 11.
Parlamenti választások Romániában, mely a Szociáldemokrata Párt (PSD) győzelmével zárul. (Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt – a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) mellett – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben indult, a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató magyar összefogás is.)
Sergio Mattarella olasz államfő Paolo Gentilonit kéri fel – a korábban lemondott Matteo Renzi helyett – a balközép kormány vezetésére, aki másnap elfogadja a miniszterelnöki kinevezést.
december 19.
Egy 22 éves, szolgálaton kívüli rendőr, Mevlüt Mert Altintas rálő az ankarai kortárs művészetek galériájában Oroszország ankarai nagykövetére, Andrej Karlovra, aki életét veszíti.[90] (A merénylőt a különleges erők lelövik. Nem sokkal később az Egyesült Államok ankarai nagykövetségének bejáratánál egy fegyveres férfi lövöldözött és próbált bejutni a diplomáciai külképviselet épületébe, de a török rendőrség megakadályozta.
Kamionos terrortámadás Berlinben.
december 22. – A szíriai polgárháborúban a kormányerők visszafoglalják az ország második legnagyobb városát, Aleppót a lázadóktól.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
augusztus – A teljes orosz csapatot eltiltja a riói paralimpián való részvételtől a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (NPB).
szeptember
Szabadon bocsátják az amerikai hatóságok John Hinckley-t, aki 35 évvel korábban – 1981. március 30-án – rálőtt és megsebesítette az akkor két hónapja hivatalban lévő Ronald Reagan amerikai elnököt.
Szíriában rakétatámadás éri az ENSZ és a Szíriai Arab Vörös Félhold (SARC) 31 teherautóból álló segélykonvoját, amely az Aleppótól nyugatra lévő Urem al-Kubra városba tartott. (A konvoj 18 gépjárművét kilőtték.

Forrás:wikipédia