Megjelent Spiró György új regénye, a Kőbéka, amely a múltban és a jövőben játszódik, mégis jelenünkbe, elevenünkbe vág. Igazi történelmi szatíra az emberi esendőségről, butaságról és kiszolgáltatottságról. A regény karneváli forgatagában Spiró groteszk-realista szemlélete most is röntgenpontossággal világítja át az emberi esendőség, butaság és kiszolgáltatottság megannyi elemét, az ember emberszerűségét.
Spiró György regényét december 11-én 17 órakor mutatja be a Magvető Kiadó az Írók boltjában. A szerzővel Szegő János beszélget. A könyvbemutató a facebookon: https://www.facebook.com/events/1748819435419360/
A történet főhőse Kálmánka, akit kukoricásban szült meg az édesanyja, bizonyos Sanyi néni. „Kálmánka mamájának volt rendes neve, de elfelejtették, így lett a néhai férje után Sanyi néni.” A villanyszerelő-segédként dolgozó Kálmánkát, pontosabban Melák Kálmánt egyszer csak szülőfaluja, Záp ispánjává választják. A mafla, nagydarab fiú életét ettől kezdve mások alakítják: a Háromszázalékos Karcsi Király, az ENSZ, az amerikai és az orosz politika, a titkosszolgálatok, a benne saját hősüket látó franciák és németek. Kálmánka pedig bejárja a fél világot, jövőt és múltat, és semmit sem ért abból, ami vele és körülötte történik. Akkor sem, amikor a jövőből a múltba zuhan, és a Lipótmező háromemeletes sárga épülete előtt találja magát, ahol volt deportáltak és a Szovjetunióból hazatértek vannak elszállásolva.
A Kőbéka karneváli forgatagában Spiró groteszk-realista szemlélete most is röntgenpontossággal világítja át az emberi esendőség, butaság és kiszolgáltatottság megannyi elemét, az ember emberszerűségét.
A Kőbéka kalandregény és anti-fejlődésregény, amelynek műfaját mesélyként határozta meg a szerző. A címmel azonban nehezebb dolga volt:
„Legyen a címe »Kálmánka«? De ki ez a Kálmánka?
Legyen »Kálmán vitéz«? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte.
Legyen a címe »Lipót«? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben.
Mit szólnának ahhoz, hogy »Záp«? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat.
Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá – legyen tehát »Kőbéka« a címe.”
Kiadó:MAGVETŐ KFT.
Oldalak száma:248
Borító:KEMÉNYTÁBLA,
VÉDŐBORÍTÓSúly:326 gr
ISBN:9789631435191
Nyelv:
MAGYARKiadás éve:2017
Árukód:2710032 / 1171361
Related Posts
Különleges születésnapi kötettel lepte meg a Magvető Kiadó Tóth Krisztina költőt, írót. A lírai életmű ötven verséből álló Ünnep című könyvet Lator László állította össze.
Ulickaja korunk talán legismertebb és legelismertebb orosz írója. A Jákob lajtorjája című, eddigi legutolsó munkája egy nagy ívű családregény, amely több szálon futva, és több…
Nagyon furcsa, kísérleti próza ez, amelyben az író fut, és minden kilométerhez van egy gondolata. A sportolók, különösen a futók pontosan tudják, hogy egy bizonyos…
Megjelent Spiró György legújabb regénye, amely a Kőbéka címet viseli. A címválasztás során felmerültek triviálisabb ötletek is, mint például Kálmánka, aki a könyv főszereplője, vagy…