Jó estét, nyár, jó estét, SZINDRA! jo-estet-nyar-jo-estet-szerelem-474-279-134219 Full view

Jó estét, nyár, jó estét, SZINDRA!

Május 19-én volt a premierje a Marczibányi Téri Művelődési Központban a Földessy Margit nevével jelzett Színjáték Dráma Stúdió Jó estét nyár, jó estét, szerelem! – előadásának. A darabot mindannyian jól ismerjük: a méltánytalanul keveset emlegetett Fejes Endre legismertebb művéből készült darab valóságos eseményeket dolgoz fel, melyek 1962-ben igen nagy feltűnést keltettek. A betanított lakatosként dolgozó, nyolc osztályt végzett Szöllősi György önmagát görög diplomatának kiadva több nőnek udvarolt, tett házassági ajánlatot. Havonta néhány napig tékozló életet élt, szórta a pénzt, ezzel is megtévesztve áldozatait, akik elhitték a hazugságot, bár nem egy esetben lebukott. Szőllősit nem a szexualitás, vagy anyagi hasznonszerzés motiválta, sokkal inkább egy másik életet szeretett volna élni, olyant, amiben ő nem egy egyszerű kétkezi munkás, de hajbókolnak előtte, ha bemegy az étterembe. A végső tragédia is ez lett: a 25 éves S. Ildikót azért ölte meg, mert az felfedte titkát, érdeklődött utána, s a lelepleződés nyomását nem tudta elviselni.


A történetet Fejes Endre remek novellája megrázó érzékenységgel mutatja be – tompítva természetesen a brutális gyilkosság erejét, élét, de elénk tárva a szélhámos pszichés mozzanatait. A Fejes-történetből alig néhány évvel később film készült, majd 1977-ben a Vígszínház is színpadra állította, Presser Gábor zenéjével. Ehhez a verzióhoz nyúlt hozzá jó érzékkel Földessy Margit, aki ezt a darabot választotta szakmai műhelye ezévi bemutatójának.
A sötét ruhás fiú története minden korban erős üzeneteket hordoz. Becsvágyról, naivitásról, hasznonelvűségről, elvakultságról szól – csupa olyan állapot, amikre hagyományosan nem szoktunk büszkék lenni. A darab Viktora nem hős, semmilyen értelemben. Egy egyszerű ember, aki eléggé hatékonyan manipulálja a környezetét ahhoz, hogy meg tudja téveszteni őket, ám a megtévesztés szándéka mögött nincs haszonszerzés, vagy szexuális indíttatás. Egy másik élet felcsillanása, egy méltóbb élet megélése mozgatja csak, még ha tévesen, másokat bántva, a realitástól teljesen elrugaszkodva teszi is ezt. De ugyanilyen markáns szerepük van a történet alakulásában azoknak a nőknek is, akik saját becsvágyuk, kishitűségük, furcsa megalkuvásaik mentén szeretnének hinni annak, ami látnak – még akkor is, ha irreális az. Túl nagy lehetőség egy görög diplomatával megismerkedni, s esetleg feleségül menni hozzá, túl csábító számukra ez a fajta kitörés abból az életből, mellyel elégedetlenek, semhogy felmérjék azt, a valóságban vajon mennyi esélyük van erre, mennyire reális a történet. Mindannyian egy szűkös, s olykor elhibázott életben élnek, és a sötét ruhás, furcsa beszédű fiú a reményt jelenti nekik arra, hogy ebből kitörjenek. Hogy Viktor valóban házasságszédelgő-e? Nehéz erre egyértelmű igent mondani a darab vonatkozásában. Nem ígér ő semmit, sőt, elmondja, hogy nem az, akinek gondolják, ám a lányok, asszonyok ezt tréfának vélik, annyira hinni akarnak saját reményeik megvalósulásában. Néha olybá tűnik, Viktor épp akkora áldozata az eseményeknek, amennyire a nők áldozatai Viktor megtévesztő viselkedésének.
A SZINDRA előadásában – melyet május 26, vasárnap néztünk meg – Viktort Kelemen Márk alakította, akit láthattunk már néhány előadásban. Kelemen alakításának a darab több pontján sikerült átütőnek lennie, hitelessége a hamis görög diplomata szerepében nem megkérdőjelezhető. Mindemellett bántó volt, hogy az ígéretes fiatal tehetség igen nehézkesen küzdött meg a dalokkal, hangképzése, énektudása sok esetben elmaradt az elvárható minimumtól is, ami jelentősen levont játéka élvezeti értékéből. Imponáló magabiztossággal mozgott a színpadon, s nyilvánvaló hangi hiányosságai sem hozták zavarba, ami mindenképpen dicséretet érdemel.
A becsapott, átvert nők – Juhász Katalin: Baráth Nóra, Hűvös Ilona: Taraczky Mila, Varga Veronika: Makofka Blanka, Karácsony Nagy Zsuzsanna: Varga Járó Sára – négyesében sikerült a rendezőnek tökéletesen választani az adott karakterhez leginkább illeszkedő szereplőket. Baráth Nóra alakítása a szülők nyakán ragadt, elvált, megesett nőé, aki életét külső, elsősorban szülői kényszerek között éli, éneke képes volt tükrözni a fásultságot, csalódottságot és dühöt egyszerre. Az Ugye, kellemetlen című dal előadásakor jól esett volna egy kicsit nagyobb hangi magabiztosság, de Baráth Nóra ügyesen pótolta a hiányt előadói készségeivel. Taraczky Mila Hűvös Ilonaként nomen est omen értelmezte a karaktert: játéka hűvös és távolságtartó maradt, ekként hamar felejthető is, szemben az ismét remekelő Makofka Blankával, akiről nem egyszer írtunk már elismerően. Makofka Blanka volt az előadás első, igazán élvezetes és felrázó színfoltja, nem utolsósorban éneke és beszédtechnikája miatt. Erőteljes alakítása magasan kiemelte a színre lépéséig előtte megnyilvánulók közül, amihez jelentősen hozzájárult letisztult, manír mentes, egyszerű kifejezés-készlete. Az Átkozott élet című dal előadás volt a darab első katartikus pontja. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy közel s távolt ő volt az egyetlen, akinek maradéktalanul érthető volt az énekelt szövege is, ami bizonyára kitartó és komoly tanulás eredménye. Varga Járó Sára, Karácsony Nagy Zsuzsanna szerepében legegyszerűbben szólva is parádés alakítást nyújtott. Mint tudjuk, Karácsony Nagy Zsuzsanna az a nő, akibe a “kicsi görög” szerelmes lesz: egy nálánál nagyravágyóbb nővel találkozik, aki ráadásul nem is minden alap nélkül vágyakozik egy jobb életre, s akibe Viktor végzetesen és menthetetlenül, önmagát is feladva, beleszeret. Varga Járó Sára tökéletes választás volt a büszke, manipulatív és végzetesen vonzó nő szerepére, s Makofka mellett az előadás egyetlen, igazán értékelhető éneklését nyújtotta. Játéka mindvégig hiteles maradt, akkor is, amikor a szerény, visszafogott, komoly lányt alakította Viktor előtt, s akkor is, amikor a Hófehér lakosztályt énekelve szabadjára engedi nagyravágyását, önzőségét, becsvágyát – és hangját. Számára Viktor eszköz, s mindent bevet azért, hogy célját elérje, cseppnyi félelemérzet nélkül – végzete is ez lesz.
Az előadás egyik leghálátlanabb szerepe kétség kívül a Fekete Kabátos Férfi majdnem szövegtelen karaktere, melyet Tarján Lőrinc jelenített meg számunkra. Viktor lelki állapotának allegóriájaként értelmezhető karakter látványos külső változásokon esik át az előadás alatt, de ennél is izgalmasabbak azok az apró jelek, gesztusok, amikkel Tarján óvatosan feszegeti szerepe határait, leleményesen.
A darab többi szereplőjének méltatásába csupán terjedelmi okokból nem kezdünk most bele, mindamellett kétségtelen, hogy Földessy Margit igyekezett minden esetben megtalálni a karakternek megfelelő színjátszót, még ha olykor érződött is az egyes döntések kényszerűsége. Egy-egy szereplőt nézve komoly aggodalmaink támadtak annak egészségi állapota miatt, féltünk, hogy a színpadra állás látványos és kezet-lábat remegtető, szövegfelejtő, magyartalanul hangsúlyozó sokkja komolyabb károkat okoz, mint a darab élvezhetőségének csökkenése, de végül – úgy tűnik – megúszta mindenki. Földessy Margit döntése a darab bemutatásáról megkérdőjelezhetetlenül jó döntésnek bizonyult: a változatos, különböző tálentumokat kívánó karakterek nagy teret engedtek a szereplőválasztásnak, ahogyan rendezőként is leleményesen élt a Marczi színpada adottságaival, lehetőségeivel. A darab borítékolhatóan végzet felé rohanó, szükségszerűen lineáris vezetését ügyesen tette feszessé Földessy érzékelhetően keménykezű színészvezetése: a színpadon nem volt olyan szereplő, aki ne tudta volna a dolgát, akinek a legkisebb mellékszerepben ne lett volna meg a sajátos színe, feladata, önállósága.
Földessy Margit így vall arról a pedagógiai munkáról, amit évtizedek óta folytat: „Van ügyes gyerek, tehetséges gyerek, jól használható gyerek, de gyermekszínművész nincs…
Egy gyereknek élménynek kell éreznie azt, ha színjátszik.” – s valóban: a Jó estét nyár, jó estét szerelem megmutatta e hitvallás lényegét. Profinak amatőr, amatőrnek túl profi – játék, közös játék, semmiképp nem közjáték. Élmény játszónak, játszótársnak és nézőnek egyaránt.

 

Hellenbárt László

Written by erika

Leave a comment

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.