Divatos halál: az anorexia

Csontsovány modellek a kifutón. XXS-es ruhák a boltokban. Az élelmiszereken nagy feliratok a csökkentett zsír- és szénhidráttartalomról. Minden azt sugallja, hogy ne egyél…

Mi is ez a betegség?

Az orvosok anorexia nervosának nevezik a lelki eredetű kóros lesoványodást.

Az anorexia nervosa esetében a páciensek súlyos fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért, hogy testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt kórosan soványak. A diagnózis fontos kritériuma, hogy a testsúly az elvárthoz képest legalább 15 százalékkal alacsonyabb szinten van. Ezek az emberek látható soványságuk ellenére folyamatosan attól rettegnek, hogy elhíznak. Általában a környezet tiltakozása ellenére túlsúlyosnak tartják magukat, vagy pedig úgy érzik, hogy valamelyik testtájuk túl kövér, még akkor is, ha nyilvánvalóan soványak.

Az anorexia okai és korosztályi jellemzői

Az anorexia nem szervi eredetű betegség. Habár bizonyos jelek az éhség és a jóllakottság szabályozását végző hipotalamusz működési zavarára utalnak, ez közvetetten, lelki hatásokra következik be. Ebben nem kis szerepe van a társadalmi-kulturális környezetnek, például annak, hogy manapság a vékony testalkatú nő a szépségideál. A statisztikák szerint a fejlett nyugati országokban szaporodik az anorexiások száma.

A 16 és 25 év közötti nők egy százaléka anorexiás, s a 10 százalékuk úgynevezett szubklinikai (a betegség nyílt megjelenése előtti) eset.

A táplálkozási zavar kialakulásában az életkor is szerepet játszik. A leggyakoribb a kamasz- és huszonéves korban, de a középkorú emberek is hajlamosabbak rá. Veszélyeztetettebbek azok, akiknek a családjában előfordul valamilyen táplálkozási zavar, ezért örökletes tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában.

Az anorexia általában jellemzőbb a depresszióra, szorongásra, egyéb hangulati zavarokra hajlamos emberek között. Lelki beállítottság szerint a táplálkozási zavarok között az anorexia inkább a maximalisták betegsége, míg a bulímia hullámzó a hangulatú, impulzív emberekre jellemző.

A pontos tünetek

Az anorexia nervosa szindróma tünetei:

• nagymértékű fogyás,
• testképzavar,
• a kövérségtől való kifejezett undorodás és félelem,
• a rendes testtömegnek az énképre gyakorolt indokolatlanul előnytelen hatása, valamint
• a havi vérzés zavara jellemző.

A legijesztőbb állapot

Az anorexiás betegnek nincs betegségtudata, ő egyszerűen azt gondolja, hogy kövér. Akkor is, amikor már 30-40 kiló csupán. A végső pszichés stádiumban a betegek még vizet sem vesznek magukhoz, mert úgy vélik, hizlal. A mesterséges tápláláson túl hosszú évekig tartó pszichoterápia lehet csak igazán eredményes. És minden tizedik beteg meghal. Értelmetlenül, és a legszörnyűbb módon.

Hová forduljunk, ha nagy a baj?

Habár számos példa van arra, hogy az anorexiás ember családi környezetben is úrrá lehet a betegségén, jobbára csak szakemberektől remélheti a gyógyulását. Ha a baj kialakult, a szövődmények megelőzése végett sem nélkülözhető az orvos közreműködése. A nagyon lesoványodott, legyengült beteg okvetlenül kórházi kezelésre szorul. Nagy szerep hárul azonban a pszichológusra is, hiszen lelki eredetű betegségről van szó, s ez aligha gyógyítható meg a páciens bajának a hátterében meghúzódó lelki ok kiiktatása nélkül. De nem elhanyagolható a dietetikus szerepe sem. Az anorexiás beteg kezelése akkor vezet a legbiztosabb sikerre, ha az orvos, a pszichológus és a dietetikus összehangoltan tevékenykedik a cél érdekében.

Forrás: házipatika