Könyvajánló: Dan Wells: Csak a holttesteden át

John Wayne Cleaver ötödször. A regény két jól elkülönülő részre osztható, az első fele egy jó kis ’road movie’, a második a prédakereséses, majd elpusztításos rész.

Az utazós fél egyszerűen zseniális. Számomra eddig a legerősebb Wells-írás. Cseppet sem zavart, hogy nem a jól megszokott Cleaver-sztori egyenes folytatását kapom. Talán Kinget lehetne említeni példaként, hogy milyen is a Csak a holttesteden át hangulata az első száz-egynéhány oldalon. Nem cselekményes annyira, mint a korábbi kötetekben, mégis nagyon erős a szöveg. Egyszerűen jó volt olvasni. Közben egyértelműen láthatjuk, hogy John felnőtt. Brooke pedig ezernyi lélekkel kénytelen osztozni a saját testén. Soha nem tudhatjuk, mikor melyik ’énje’ lesz előtérben. Mary felbukkanása és hatása Johnra szintén igen jól sikerült epizódok. Továbbra is vannak humoros beszólások, de súlyos a téma, amit próbálnak lazítani.
A kisváros, ahol évtizedek óta nem történt gyilkosság, emberrablás, sőt igazából semmilyen bűntény sem, hirtelen a rémálmok fészkévé válik, amint megjelenik ott John és Brooke. Továbbra is a Sorvadtakat keresik, hogy megsemmisítsék őket, ám ezúttal sokáig reménytelen szélmalomharc a küzdelmük, hiszen ahogy felbukkan egy lehetséges gyanúsított, az hamarosan meghal. Ráadásul minden haláleset más és más. Semmi közös nincs sem az elkövetés módjában, sem az áldozatokban. Felnőtt, fiatal; fiú, lány; darabolás, kamionos gázolás, gyújtogatás… Semmi olyan nyom sincs, amin elindulhatnának a rendőrök vagy Johnék.
Ez a kötet sem széplelkeknek való, viszont a sorozat kedvelői egy igen izgalmas és rejtélyes résszel gazdagodnak, ha elolvassák.
John továbbra is küzd a belső démonjaival, miközben vigyáz Brooke-ra, akit egyetlen percre sem hagyhat magára. És velük van Kutyafiú is, aki szintén John önkontrollját erősíti.
Wells valamit nagyon elcsípett ezzel a történetfolyammal, miközben nem magyarázza túl az általa teremtett világot, a Sorvadtakat – és talán éppen ettől lesz még megrendítőbb az egyre komorabbá, felnőttebbé váló sorozat. Ám közben egyetlen percre sem feledi, hogy a szórakoztatás az elsődleges szempont. Nagyon precíz, de nem steril; nem túlszínezett, de nem is csak szürke; nem túlírt, de nem is szegényes a történetvezetés – fantasztikus egyensúlyban van a karakterfejlődés, a misztikum, a brutalitás, a humor és a figyelem folyamatos fenntartása.
Kíváncsi vagyok, hogyan zárja Wells John történetét a befejező, Már nincs vesztenivalód című regényben.
Hamarosan arról is írok…
A kötetért köszönet a Fumax kiadónak.

Dobos Attila

Fordította: Rusznyák Csaba
Kiadó: Fumax
Megjelenés éve: 2016
Terjedelem: 327 oldal

Kapcsolódó tartalom

Könyvajánló – Dan Wells: Nem akarlak megölni

A Nem vagyok sorozatgyilkos-sorozat harmadik részében ismét Claytonba látogatunk el, ahol John Cleaver ott folytatja tevékenységét, ahol a Szörnyeteg úrban abbahagyta.

Könyvajánló – Dan Wells: Szörnyeteg úr

16 éves, fiú, szociopata… Az előző részben (Nem vagyok sorozatgyilkos) megismert Cleaver srác újabb kalandja a Szörnyeteg úr. Akinek volt szerencséje az elsőhöz, az már…

Könyvajánló – Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos

15 éves, fiú, szociopata, a legjobban a családi vállalkozásként üzemeltetett hullaházban szereti tölteni a szabadidejét, barátai száma: 1 (…), hobbija a sorozatgyilkosok. E/1-es elbeszélő mód.…

Könyvajánló – Andy Weir: Artemis

Ha ez lenne Andy Weir első regénye… Jazz Bashara egy igazán belevaló, nagydumás és eszes bűnöző, aki a Holdon él. Artemis lakója, az égitest egyetlen…