Könyvajánló – Dobray Sarolta: Üvegfal

Számtalan, a bántalmazásról szóló könyv jelent meg az utóbbi években. Nyilván ennek markáns oka a családon belüli erőszak számának növekedése, akár az intézményrendszerbe kerülők, akár a látencia tekintetében. Ismerve a bántalmazás dinamikáját, mégis mindig tanulok ezekből a művekből. Személyes kedvencem Péterfi-Novák Éva Apád előtt ne vetkőzz című könyve, amely gyermekkori abúzusról íródott, és Szentesi Éva Pedig milyen szépen éltek című alkotása, amely a szeretetlen gyerekkort tárja fel. Persze egy sor szakirodalom is példákkal, személyes történetekkel segít megismerni ezt a dinamikát.

Dobray Sarolta Üvegfal című regénye azonban egy vadonatúj látásmódot hoz be a témával foglalkozó szépirodalomba. Ebben a könyvben a bántalmazó szemszögéből is látjuk a bántalmazás dinamikáját. Léna és Péter kapcsolata a gondolataik felváltva történő megismertetésével ad újat. Ilyet azért még nem olvastunk. Nyilván kerülve bármilyen áldozathibáztatást, ne mondja nekem senki, hogy sosem fordult meg a fejében, hogy meghallgatná a másik felet. Semmivel nem igazolható, legalizálható a bántalmazás, de a bántalmazó fejébe sokan szeretnének belelátni. A bántalmazó Magyarországon kizárólag a rendőrség és az igazságszolgáltatás oldalán jelenik meg, már ha megjelenik egyáltalán. Ott pedig nem a gondolataikra kíváncsiak, nem dolguk.

Én kíváncsi voltam Péter gondolataira. Eretnek megfogalmazás lehet, de vártam őket. Még inkább eretnek dolog, de tudtam vele együttérezni is időnként. Péter emberből van, a kapcsolatok pedig érzelmekből, interakciókból állnak össze. Hozunk magunkkal csillogó öröklött tulajdonságokat, és hozunk magunkkal mocskot és sárt a megélt sérelmeinkkel, traumáinkkal. Ebből gyúrja össze az ember a kapcsolatait. Mindezek rendkívül finom szövéssel jelennek meg a könyvben.
Mindkét fél folyamatosan változik a könyvben. A nárcisztikus férfi kiteljesedik és fejlődik a bántalmazásban, egyre ravaszabb módszereket alkalmaz, az átlag normális nő pedig bizonytalan, saját entitását megkérdőjelező áldozattá válik. Lassan, lépésről lépésre, fejezetről fejezetre.

Nem utolsó szempont az sem, hogy az Üvegfal izgalmas könyv. Az egyik fejezetnél fogadtam volna bármiben egyfajta végre, a másiknál pedig rájöttem, hogy elvesztettem volna a fogadást. Lélektani regény, krimi, pszichológiai regény egyben.

Mindemellett abszolút irodalmi élmény is a könyv: rendkívül jól megírt, magával ragadó stílusú, letehetetlen olvasmány. Irodalmi értéke mellett én azonban mégis különösképpen azok számára ajánlanám, akik éltek át bántalmazó kapcsolatot.

Borsos-Kőszegi Erika
pszichológus, főszerkesztő