Könyvajánló – Ezekiel Boone: Kirajzás

A pókok meg én nem vagyunk nagy haverok, viszont szeretem a horrort, ezért olvastam el a Kirajzás című regényt (ami bizony egy sorozat első része, csak ez nincs feltüntetve a könyvön, vagy csak én voltam figyelmetlen).

Először Peruba repülünk, ahol már az első oldalakon találkozhatunk a nyolclábúakkal.
Aztán Minnesota, ahol egy később fontossá váló karakter életébe kapunk betekintést.
Ezt követően Indiában izgulhatunk a szeizmológiai anomáliák miatt.
Utána Washington jön, ahol egy ‘pókológussal’ ismerkedhetünk meg.
Majd a Fehér Ház, mert egyetlen valamirevaló világvége-horrorból sem maradhat ki az amerikei elnök.
Snitt, és Kína, ahol atomot dobnak egy falura.
Újabb snitt, és Kalifornia, mert kell a tengerészgyalogság is egy ilyen történetbe.
Egy szempillantás múlva máris Afganisztán-Tadzsikisztán határán vagyunk, ahol a nyolclábúak ismét tiszteletüket teszik az olvasók előtt.
Aztán Kalifornia…
…és így tovább. Igen sok helyszín, még több szereplő, akik közül van, aki túlél, van aki nem. Kicsit talán túl sok is az előbb említettekből, mert valahogy nem tud úgy igazán beindulni a dolog. A szereplők kétdimenziósak, a pókok tevékenysége, hol egy mondatban le van tudva, hol részletesebb képet kapunk, de feszültség nincs sajnos. Sőt, még borzongás sem, pedig mondom, nem kedvelem eme állatokat.
Ráadásul a szöveg sem mindig következetes (pl. egy baleseti helyszínen megvágja a kezét az ügynök, és magában azon morfondírozik, hogy majd, ha végez, akkor bemegy a kórházba, hogy ott lássák el, miközben a helyszínen vannak mentősök), ám ettől még lehetne izgalmas a könyv, de mégsem az sajnos.
Remélem, a második részben marad az a pörgés, ami az első kötet végén beindult, és talán magyarázatot is kapunk jó néhány dologra, amik itt oly nagyvonalúan lettek kezelve.
Aki egy szórakoztató, ám kevéssé gondolatébresztő kikapcsolódásra vágyik, annak ajánlom a Kirajzást; aki egy ütős horrorra, az viszont csalódni fog, vagy bízik abban, hogy ez csupán bevezetője volt egy később kibontakozó jó sorozatnak, ami simán lehet még belőle.
(És egy költői kérdés a végére: a pók az rovar?)

Dobos Attila

Fordította: Fazekas László
Kiadó: Agave
Megjelenés éve: 2017
Terjedelem: 284 oldal