Könyvajánló: Hatala Csenge: Requiem

Jómagam még gyerek voltam, amikor az a tragédia történt, amiről Csenge ír ebben a kötetben. Néhány év múlva egyik kedvenc dalom lett a Requiem. Kicsivel később tudtam meg, hogy mi is ihlette: egy rajongót agyontaposott a lelkes tömeg egy Karthago-koncerten. Ebben a tudatban voltunk, mígnem megjelent ez a riportkönyv, ami igyekezett kideríteni, ki is volt tulajdonképpen ez a fiatalember, aki a Karthago zenekar talán leghíresebb dalát ihlette. Csenge nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy határozott, hogy megkísérli kideríteni Dezső halálának körülményeit.

Amit végeredményként kaptunk, az egy szelet szocailizmus, egy erős kontúrokkal felfestett korrajz, ám a részletek kidolgozatlanok maradnak, amiről nem Csenge tehet, hanem azok, akik a történtek idején olyan alapos munkát végeztek, hogy ma már szinte lehetetlen teljesen feltárni az igazságot.
A hozzátartozók, az ismerősök, a „volt egy lány” elbeszélései alapján megismerhettünk egy fiút, aki nemcsak az álmok, de élet útján is eltévedt. Hogy ő maga mennyire volt hibás ebben, szintén a múlt homályába vész.
Csenge segítségével újra felidézhettem a magyar rockzene hajnalát. A könyvben említésre kerülő zenekarok (pl.: Karthago, Beatrice, Piramis, Corvina…) gyerekkorom kedvelt zenéinek számítottak. Jó volt a múltban barangolni kicsit, és közben megtudni egy-két érdekességet a bandákról, a rajongókról, illetve a rendszer hozzáállásáról ezen műfajjal kapcsolatban.
Az pedig, hogy Dezső halálának valódi okát miért nem akarták nyilvánosságra hozni… szintén a múlt (…) rendszer sajátossága.
A kötetért köszönet az Athenaeum kiadónak.

Dobos Attila

Kiadó: Athenaeum
Megjelenés éve: 2017
Terjedelem: 153 oldal