Negyvenéves a Karthago Requiem című dala

Zárt körű megemlékezést tart a Karthago együttes február 13-án szombaton 12 órakor a budapesti Rockmúzeumban abból az alkalomból, hogy negyven éve hunyt el egy fiatal fiú a zenekar székesfehérvári koncertjén. Emlékére született meg a Requiem című dal.

„Az eseményen gyertyát gyújtunk a Dezső nevű fiú emlékére, felelevenítjük a Requiem születésének, fogadtatásának körülményeit, és ehhez kapcsolódva akkori nyugat-európai fellépéseink és turnéink történeteit” – közölte Szigeti Ferenc, a Karthago vezetője az MTI-vel.

Negyven évvel ezelőtt, 1981. február 13-án a Karthago a székesfehérvári Köfém sportcsarnokban tartott koncertet. A korabeli sajtó szűkszavúan úgy számolt be az eseményről, hogy egy fiút agyontapostak, de ez nem volt igaz.

2017-ben Hatala Csenge könyvet írt az akkor történtekről és a Requiem című dalról. Gidófalvy Attila, a zenekar billentyűse akkor az MTI-nek azt mondta: „a bulira sokkal több embert engedtek be, mint amennyien ott biztonságosan elfértek volna. Valószínű, hogy a fiút nekinyomták a falnak, a koncert végén behozták az öltözőbe, de már nagyon rossz állapotban volt, nem kapott levegőt. Még a sportcsarnokban voltunk, amikor megtudtuk, hogy a mentőautóban meghalt”.

A koncert után két nappal Szigeti Ferenc, a zenekar vezetője és gitárosa a fiú emlékére megírta a Requiem című dalt. A rockos számaitól merőben elütő lírai dalt a Karthago egy alkalommal tervezte eljátszani, ez a Budai Ifjúsági Parkban történt, mintegy tízezer ember előtt. A koncertet azonban rögzítette az Ifipark akkori stúdiója, majd a felvétel kacifántos úton – Kóbor János közreműködésével – kikerült a Szabad Európa Rádió zenei szerkesztőjéhez, Cseke Lászlóhoz. A rádió elkezdte játszani és attól kezdve naponta többször kérték a hallgatók.

„A Requiem sikerre volt ítélve, és bár a számot nem tiltották be, a pártbizottság utasítására a hanglemezgyár nem reklámozta a kislemezt, amelynek csupán a B oldalára kerülhetett, egy fehér egyentasakba csomagolva. A kábítószer használatával összefüggésbe hozható haláleset összeegyeztethetetlen volt a szocialista kultúrával” – fogalmazott korábban Szigeti Ferenc.

A dal a külföld érdeklődését is felkeltette, a Karthagót elhívták Ausztriába, az 1983-as villach-i dalfesztiválra, ahol a Requiemmel megnyerték a nagydíjat, az előadás nagyzenekari hangszerelését Máté Péter készítette. Az osztrák-német OK Musica kiadó a Karthago két angol nyelvű nagylemezét is megjelentette Ausztriában, Németországban, Svájcban és a Benelux-államokban, a Requiem című első lemez aranylemez lett Ausztriában.

A Karthago himnuszává vált dal YouTube-nézettsége különböző változatokkal összességében tízmillió felett van, a zenekar minden koncertjén a műsorára tűzi.

„A szombati megemlékezésen a Rockmúzeum kiállításának céljára átadom azt a negyvennégy éves, tizenkét húros Framus típusú akusztikus gitáromat, amelyen a Requiemet írtam, és amellyel fel is játszottam a stúdióban” – mondta most Szigeti Ferenc az MTI-nek.

MTI