Könyvajánló: Jeff VanderMeer: Fantomfény (Déli Végek-trilógia 3.)

Megjelent a Déli Végek-trilógia várva várt harmadik része. Az első két rész olyan sok kérdést hagyott maga után, hogy már a lábujjaimat is hiába vontam volna bele a számolásba, mert kevés lett volna hozzá. Nézzük, mit adott a Déli Végek befejező epizódja a fekete lyukként berántó első, és a „vihar előtti csend” jellegű második után. 

Egy három idősíkon futó vihart.
Az első az X-térség kialakulása előtt, a második közvetlenül az első könyv történéseit megelőzően, a harmadik pedig a jelenben játszódva csepegteti az információkat. Valahogy meg is értem ezt a felépítést, hiszen a történet olyan összetett, hogy egy pontból nézve sosem láttuk volna át. Számomra a legizgalmasabb az első, legrégebben játszódó szál volt a kedvenc, ami a világítótorony őrének szemszögéből mutatta be mindennek a kezdetét. Egyszerűen imádtam a baljós hangulatot, ahogy az X-térség ígérete láthatatlanul és hatalmasan ül a szereplők feje felett, amíg ők mit sem tudnak róla.
A második szál az igazgatónő/pszichológus szemszögéből közvetíti a saját és a Déli Végek ügynökség életét egészen az utolsó 12. expedícióig, ami szintén sok izgalmas darabot ad a kirakósunkhoz, főleg egyes karakterek fejlődése szempontjából.
A harmadik szál visszaránt a jelenbe, közvetlenül a második könyv után ahol Kontroll és Szellemmadár fejest ugrottak az új, még agresszívabban terjedő X-térségbe. Nehéz akármelyik oldalról is belevágni a történet elemzésébe anélkül, hogy óriásiakat spoilereznék,úgyhogy inkább bele sem kezdek. Mesélek inkább a benyomásaimról.
Az egész olyan érzés, mintha az ember egy 10 000 darabos puzzle-t próbálna kirakni. Néha, amikor a kép egy darabja összeáll, annyira meglepődik, hogy még hevesebben folytatja, Aztán egyszer csak vége. Egész sok képrészlet összeállt. Bólogatsz, érted miről van szó. De mégis hiányoznak puzzle-darabok, amik már nincsenek a dobozban. Végül is nem egy Disney-mese, hogy azt olvassam az utolsó sorban, hogy: „Boldogan éltek, míg meg nem haltak.”
A Déli Végek-trilógia berántott, az első mondatától az utolsóig. VanderMeer egy zseni. Most már csak sajnálom, hogy nincs negyedik rész, amit várhatok, de majd várom helyette a filmadaptációt. Már csak azért is, mert hiába a jó képzelőerőm, minél többet tudtam meg a Mászóról, annál nehezebben vizualizáltam magam előtt. Ide azt a filmet!

Szabó Orsolya

Agave könyvek, 2014
322 oldal · ISBN: 9786155468285