Könyvajánló: Steven Saylor: A holtak méltósága

Az 1880-as évek végén Austinban hét nővel végez/végeznek (egy) ismeretlen tettes/ek. Ez a szomorú eseménysorozat adja a történet valóságos alapokon nyugvó táptalaját. E köré alkotja meg Saylor A holtak méltósága című, több idősikban játszódó krimijét, vagy inkább történelmi regényét.

Nézzük csak, mit tudunk erről a szimpatikus texasi származású fiatalemberről, aki a jelen recenzió tárgyát elkövette: imádja az ókori Rómát, a krimiket, a csavaros észjárást, nagyszerű író, aki hazánkban már kétszer is a tiszteletét tette. Most – na jó, igazából 2000-ben – pedig felfedezte a ‘Kivétel erősíti a szabályt’ mondást, vagy egyszerűen kikukucskált belőle a hazafi, és szakítva Rómával, Texasba kalauzolja el az olvasóit. Merthogy alapvetően krimi a műfaj, de a szerzőtől nem szokatlan módon ismét bőven többet, színesebbet kapunk végül. Már az első oldalakon eléri, hogy belehelyezkedjünk az 1880-as évek, illetve az 1900-as évek Amerikájának vadnyugati stíljébe.
Egy roppant hatásos képpel indít a szerző, nem hagyva kétséget afelől, hogy itt bizony nem kell sok-sok fejezetet átrágni ahhoz, hogy végre történjen valami… Ám hamarosan kiderül, hogy Saylor mégsem fordul ki teljesen önmagából, és hozza a jól ismert és szeretett formáját, azaz a nem túl gyilkos tempót, ám mégis valami olyan elbeszélőkéje van, hogy egy pillanatig sem lesz unalmas a könyv. Zseniális, ahogy élettel tölti meg a lapokat, ahogy felépíti a karaktereit – én ezt a stílust, illetve annak lehengerlő mivoltát azzal tudom a legjobban illusztrálni, hogy jómagam csak akkor döbbentem rá, hogy még nem is történt egyetlen gyilkosság sem, amikor már túl jártam a 100. oldalon. Egy bűnügyi regénynél pedig, ugye az ember szinte elvárja, hogy addigra már egy-két hulla heverjen a sorok között.
Mindemellett ismét kapunk egy jó adagnyit a Saylor-féle könnyed, pimasz humorból, amin soha egy pillanatra sem érezni az erőltetettséget.
Azért nem kell megijedni annak sem, aki gyilkolászásra vágyik, mert ő is megkapja idővel a magáét, ám amíg odáig eljutunk egy tényleg nagyon élvezetes olvasmányélménnyel gazdagodunk.
Saylor tehát ismét nem okoz csalódást azoknak, akik szerették a korábban már megjelent írásait.

Dobos Attila

Kiadó: Agave
Fordította: F. Nagy Piroska
Megj. éve: 2013
Terjedelem: 621 oldal