Könyvajánló: Stuart MacBride: Haldokló fény

Ez a könyv beteg, mocskos és durva. De el tudom képzelni, hogy van, akinek bejön… Nekem például nagyon.

B1005867

A Haldokló fény címmel azonban nem értek egyet, ugyanis itt szó sincs semmiféle haldoklásról, ez a fény már régen döglött. Ebben a regényben még a pozitív hősök sincsenek jól. Mentálisan és lelkileg is sérültek, és nem is feltétlenül akarnak változtatni ezen.
Ezt a krimit azoknak lehetne ajánlani, akik nem rettennek vissza a morbid, naturalista leírásoktól, és az igen gyakran felbukkanó fekete humortól. Az azonban kétségtelen, hogy Stuart MacBride jól ír. Talán Martina Cole-nál lehet még ilyen mélységében tetten érni a züllöttség és a bűn fertőjének megfogalmazását, igaz, a kolléganőnél szemernyi könnyedség sincs.
A Haldokló fényben lerobbant negyedek, lerobbant prostijai élik keserves mindennapjaikat, miközben egy sötét lelkű mészáros kezdi ritkítani a lakosságot, igen profin, kegyetlenül és hatékonyan. A Hős Rendőr pedig, aki egy balul sikerült akciót követően lefokozódott, nyomozni kezd. Nincs könnyű dolga, mert segítségre sem a megfélemlítettektől, sem a kollégáitól nemigen számíthat, miközben a magánélete sem teljesen kiegyensúlyozott.
A szöveg nem hagy időt arra, hogy hátradőljünk, elemezgessünk, mert olyan iramot diktál, ami egyszerűen nem ereszt a történet végéig. Több szálon futó, remek stílusban fordított regénnyel van dolgunk, ahol az indítékok meglepőek, az elkövetési módok pedig bizony nem széplelkeknek valók. Aki itt meghal, az csúnyán. Ám a poénok nagyon ülnek, bár szó sincs arról, hogy ez egy vicces könyv lenne. Inkább olyan, mint Tarantino, muszáj rajta nevetni olykor, tán még röhögni is, de közben azért nagyon örülünk ám, hogy nem mi vagyunk a szenvedő alanyai a történéseknek.
Egyetlen gond a szöveggel, hogy egy komolyabb korrektúra jót tett volna neki. A borítót azonban meg kell, hogy dicsérjem, mert kellően kifejezi a könyv “könnyedségét”, hangvételét.

Kiadó: Ulpius-ház
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 423 oldal
Dobos Attila

Kapcsolódó tartalom

Könyvajánló: Agatha Raisin: Sziszifuszi szerelem

Agatha Raisin nem egy mindennapi nő. Az egy dolog, hogy házassága első heteit már heves veszekedésekkel, aztán a férje nélkül tölti, de persze még egy…

Könyvajánló – Réti László: A hasonmás

Volt szerencsém az utóbbi időben néhány nagyon jó könyvhöz, de Réti László műve viszi a pálmát.

Jeffery Deaver: Az acél csók – Ha megérzed, akkor már késő

Aki az Üres széknél elkezdte megkedvelni Lincoln Rhime és Amelia Sachs történeteit, az ebben a könyvben sem fog csalódni. A tolószékbe kényszerült zseni, és az…

Könyvajánló: Réti László: Panda

Ismét Cameron Larkin őrmester mellé szegődhetünk, hogy együtt éljük át vele az újabb nyomozás kalandjait. Korábban egyébként a Kaméleon című kötetben találkozhattunk hősünkkel.