Eladod a neten a gyerek kinőtt ruháit? Netán a saját készítésű hobbi-ékszereidet? Kopogtathat a NAV. A napi.hu mindent elmond róla. 

Az üzletszerű netes ingóértékesítés adóköteles, a szabálytalanul adózók önellenőrzéssel ez év május 1-jéig javíthatják a hibát – tette közzé a NAV. A hatóság ebben úgy véli, hogy a Kúria minapi döntése pontot tett azoknak a vitáknak a végére, amelyek megkérdőjelezték az adóhatóság eljárását az internetes értékesítések ellenőrzése kapcsán. Az adószakértő azonban nem így látja: a Kúria-döntés ugyanis uniós jogba ütközik.
A Kúria decemberi jogegységi döntése igazolta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának jogszerűségét az ingóértékesítések ellenőrzése területén. A szabálytalanul adózó üzletszerűen értékesítők önellenőrzéssel javíthatják a hibát – olvasható az adóhivatal hétfőn megjelent közleményében. Ebben a NAV úgy véli, hogy a Kúria jogegységi döntése „egyszer és mindenkorra” pontot tett annak a vitának a végére, amelyek megkérdőjelezték a NAV eljárását az üzletszerű internetes értékesítések ellenőrzése kapcsán, és ezzel tisztázta a korábban vitatott, 2012 előtti időszak ingóértékesítésre vonatkozó adózási szabályainak értelmezését.

A jogegységi döntés értelmében a gazdasági tevékenységként folytatott ingó vagyontárgyak értékesítése üzletszerű, amely után az adózónak akkor is – az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint – kell személyi jövedelemadót fizetnie, ha nem jelentkezett be az áfakörbe, és így áfalevonási joga nem nyílt meg. „Márpedig az áfafizetési kötelezettség a rendszeresen végzett gazdasági tevékenység után akkor is fennáll, ha az adózó jogkövető módon bejelentkezett, és akkor is, ha jogsértően ezt nem tette me” – áll az adóhivatal közleményében.

A Kúria döntése azt is leszögezi, hogy az alapvető jogállami elvekkel ellentétes lenne, ha a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyó jogalany az előírt bejelentkezés elmulasztásával a jogkövető adózóknál kedvezőbb helyzetbe kerülne – olvasható az adóhivatal honlapján.

A fentiek alapján a NAV a következőt javasolja: „azoknak, akik vétettek a szabályok ellen, önellenőrzést, és az adószám utólagos megállapítása érdekében a bejelentkezési kötelezettség teljesítését javasolja a NAV. A visszamenőleg, de önként bevallott és befizetett adó még az önellenőrzési pótlékkal együtt is töredéke annak, amit egy utólagos adóellenőrzéskor megállapított adóhiány jogkövetkezményei jelenthetnek. Az internetes értékesítéseket egyébként évekre visszamenőleg figyelemmel kísérik a NAV munkatársai. Annak érdekében, hogy a mulasztást elkövető adózók maguk javíthassák hibáikat, a NAV az érintett körben 2014. május 1-jéig nem indít új ellenőrzéseket.”

Még nincs vége az ügynek

Bár a NAV úgy gondolja, hogy pont került a vitatott eljárásaival kapcsolatos viták végére, nem így látja ezt Angyal József, okleveles adószakértő. Egyrészt a fenti közleményben a NAV olyan „lehetőséget” ajánl fel az online eladóknak, amelyik teljesíthetetlen: visszamenőlegesen adjanak be áfabevallást adószám és számlák nélkül. Továbbá a szakember úgy véli: a Kúria jogegységi döntése az EU áfa-irányelv 213. és 214. cikkébe ütközik.

A szakember emlékeztetett arra, hogy az ingó értékesítések üzletszerűsége kérdésében 2012. decemberében született meg az első Kúria ítélet, melyben a Kúria rögzítette, hogy az üzletszerűséghez három feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie.

„Az ingó vagyontárgy üzletszerű értékesítésére egyedi szabályt alkotott a jogalkotó, azt önálló tevékenységből származó jövedelemként határozta meg. Ennek megvalósulásához azonban feltételeket szabott:

1. Az átruházásnak ellenérték fejében kell megtörténnie;
2. a magánszemélynek az Art. 16. §-a alapján az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen be kell jelentkeznie;
3. adólevonási jogának meg kell nyílnia, vagyis az alanyi adómentesség határát át kell lépnie.
A fenti feltételek együttes megvalósulása esetén minősül az ingóértékesítés üzletszerűnek az Szja. törvény 58. § /8/ bekezdése szerint. Ebben a kérdésben a Kúria tehát osztja a felperesi álláspontot.”

Ezt követően viszont az első Kúria-döntés az általános jogelvekből azt vezette le, hogy a három feltétel együttesen úgy is teljesül, ha abból az egyik – szabályszerű bejelentkezés – nem teljesül. Majd a következő ügyemben a Kúria öttagú tanácsa már úgy döntött, hogy ha a három feltételből nem teljesül a szabályszerű bejelentkezés, akkor nem minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés. A két döntést követően jogegységi tanács alakult. A legfőbb ügyész írásbeli nyilatkozatot tett, melyben tulajdonképpen megerősítette a második Kúria-döntésben foglaltakat – foglalta össze az előzményeket a szakember.

A két Kúria-döntésben hat Kúria-bíró vett részt, valamint a legfőbb ügyész, akinek a véleménye az volt egybehangzóan, hogy legalább az alanyi adómentes határig nem üzletszerű az ingó értékesítés. Ilyen előzmények után született meg a jogegységi döntés: a jogegységi tanács a két Kúria-ítélet után úgy döntött, hogy az üzletszerűség három feltétele akkor is teljesül, ha abból kettő nem teljesül – mutatott rá az adószakértő.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Angyal József a következő gyakorlati példán mutatta be az MTI-OTS szolgáltatásán közzé tett nyilatkozatában a Kúria jogegységi döntésének eredményét: ha a nagymama azért köt két hónapon keresztül egy pulóvert, hogy azt később eladja, akkor ez a jogegységi döntés szerint gazdasági tevékenység, mert bevétel elérésére irányuló tartós tevékenység. Emiatt a nagymamának adószámot kellett volna kérnie, ha meg akarja úszni az áfafizetést és a különböző bírságokat. Akár 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, mert adóköteles tevékenységet adószám nélkül végzett. Számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt akár 1 millió forint bírsággal sújtható, utólagos ellenőrzés keretében megállapítható az áfa fizetési kötelezettsége, 200 százalékos mulasztási bírság mellett.
A Kúria döntése ellentétes az uniós joggal

Európai Unió 2006/112/EK (Áfa) irányelve:
213. cikk (1) – Minden adóalany bejelenti adóalanyként folytatott tevékenységének megkezdését, módosítását vagy megszüntetését.
214. cikk (1) – Valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a következő személyeket egyedi adószámmal tartsa nyilván:
a) a 9. cikk (2) bekezdésében említettek kivételével minden adóalany, aki az érintett tagállam területén olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez, amely őt a levonási jog gyakorlására jogosítja.
A magyar jog: Art 16.§ (2) bekezdés: „Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.”
Angyal szerint a Kúria jogegységi döntése túl azon, hogy saját korábbi döntéseivel szembefordult, túl azon, hogy figyelmen kívül hagyta a Legfőbb Ügyész álláspontját, az alanyi adómentesség választhatóságának kérdésben szembe ment az uniós joggal is. Az Európai Unió 2006/112/EK (Áfa) irányelve ugyanis a tagállamok részére kötelező jelleggel előírja, az adózók nyilvántartását. Az irányelv csak azon adóalanyok számára írja elő kötelező jelleggel az egyedi adószámmal nyilvántartást, aki adólevonási jog gyakorlására jogosult. Az alanyi adómentes adóalany sem áfa fizetésre nem kötelezett, sem adólevonásra nem jogosult. Így összhangban az áfa irányelv 213. és 214. cikkével az alanyi adómentes határon belül az adóalany nem köteles az Art. 16.§ (1) -(2) bekezdése szerinti bejelentkezésre.

Az alanyi adómentességet a bejelentési kötelezettség esetleges mulasztása esetén is vélelmezni kell összhangban az áfa-irányelv 213-214. cikkében foglaltakkal. A szakember szerint az adóhatóságnak nem elég azt megállapítani, hogy a magánszemély gazdasági tevékenységet végzett, azt is vizsgálnia kell, hogy milyen gazdasági tevékenységet. Az alanyi adómentességi határ éppen azt hivatott biztosítani, hogy a magánszemélynek az alanyi adómentes határig ne kelljen áfaalanyként viselkednie – hangsúlyozza az adószakértő.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása – szemben a jogegységi döntésben foglaltakkal – nem eredményezi az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését az alanyi adómentességi határig – véli Angyal József, aki azt is hozzáteszi: azzal, hogy a magánszemély nem jelentkezett be adóalanyként, nem helyezte magát kedvezőbb pozícióba azzal az adózóval szemben, aki bejelentkezett ugyan, de az alanyi adómentességet választotta.

A Kúria jogegységi döntése kötelező a bíróságokra így a folyamatban lévő perekben kérni kell a bíróságoktól, hogy – a 3/2013. számú közigazgatási jogegységi döntés indoklásban foglalt uniós jogba ütközés kiküszöbölése céljából – előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek az Európai Unió Bírósága előtt, mert anélkül felperes nem tudja érvényesíteni állápontját – hívja fel a figyelmet az adószakértő.

 

Forrás: napi.hu