Sun-mi Hwang: Rügy – A tyúk, aki repülésről álmodott

A jó meséknek soha nem szabad túl hosszúnak lenniük, mert a gyerekek ráunhatnak. Egy jó írónak tudnia kell, hogy mit akar elmondani az olvasóinak. Egy jó mese képes arra a varázslatra, hogy ne csak a gyerekek élvezzék minden sorát.

A Rügy egy jó író, jó meséje, mely valójában sokkal több egy mesénél. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy lesz egyre nagyobb, rétegzettebb, meghatóbb, felemelőbb és bölcsebb, ám egy pillanatra sem giccses és hatásvadász. Roppant egyszerű a váz, amire épül a mondanivaló. Rügy, a tójótyúk egy napon elhatározza, hogy nem tojik többé, csak azért, hogy az ember elvigye magával a tojásait, amikről így ő, Rügy nem is tudja, hogy hová kerülnek, mi lesz velük. A tyúk tehát elhatározza, hogy megismeri a kerítésen túli világot, sőt repülni vágyik és gyermeket akar. De a történet maga ténylegesen csak táptalaj, amiből egy gyönyörű, ám mélységes szomorúságot magában hordozó világ születik. Nagyon összetett szimbolikával bíró mű a Rügy. Benne van sok minden, ami ránk, emberekre vonatkoztatható; a kirekesztettség, a magány, a valahová tartozás álma, és természetesen a család mint egész, mindent lebíró vágya. A magyar kiadásban szereplő illusztrációk – Földi Andrea tehetségét illeti a dicséret – pedig külön kiemelendők, mert szinte életre keltik a leírt sorokat. Nagyszerűen megalkotott képek, amik együtt lélegeznek a történettel. A fordítás költői atmoszférája szintén olyan plusz, amiért köszönet illeti Szabó T. Annát. A kötetet az Athenaeum Kiadó jóvoltából olvashattam.

Dobos Attila

Kiadó: Atenaeum
Fordította: Szabó T. Anna
Illusztrálta: Földi Andrea
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 125 oldal