Könyvajánló – SZENTESI ÉVA : Kardos Margit disszidál

Annyira vártam ezt a könyvet, hogy elhoztam a Kiadóból, talán még a vásárolt mirelit cuccokat kipakoltam, aztán jött a kanapé, és Kardos Margit beszippantott. Övé lett a délután, az egymástól időben, térben elhatárolt, mégis különleges mozaikot alkotó novelláké.

Bárkik lehetnénk benne. Mindegyikünk apjának olajos volt a keze a műhelyben, felnőttünk Kisvárdán, Bicskén, vagy valami hasonló poros kisvárosi biztonságban, hogy huszonévesen csórón itt álljunk a nagy Budapesten, naivan keresve a szerencsénket, ami jobb esetben pasikkal, melóval, fővárosi élményekkel aztán ebbe a városba ragasztott be minket. Mindannyian el akartuk veszíteni tizenhat évesen a szüzességünket, mert menő volt, gyerekként tudtuk, hogy nem a Jézuska csenget, és legalább egy audis-jachtos pasinak elhittük fél napra azt, hogy mi vagyunk a minden. Tán szeretők is voltunk.
A történetek megestek Szentesivel, Kardos Margittal, és megestek velünk is a nyolcvanas évek fura, kusza világában. Mégsem sablonosak, Szentesi sokszor frivol, mindenhová odavágós stílusa viszont egyedivé és lenyűgözővé teszi őket.
Ide-oda ugrálunk az időben, az Orbán-éra graffitijei és a Kádár rendszer omladozó kollégiuma között, és feltűnik a régi idők mamája, a varázslatos, ahol a Donnál maradt a papa, (mint velünk is megtörtént az is), és felsejlik a mama messze tekintő szemében egy szebb múlt, egy érthetetlen, fura világban.
Gyere kisunokám, elviszlek a tengerhez, itt van a kert hátuljában, a dió után, aminek rohad a termése. De az nem a tenger, hanem a Tisza, most már eszembe jutott a neve, abba fojtottuk bele a kismacskát, amikor úgy nyivákolt az óvóhelyen, hogy félő volt, lebukunk. Ugrabugráljál itt nekem, megcsapom a segged, üljél meg, mindjárt kész a lapcsánk, aztán ne forrón edd, mert nem jó a gyomrodnak a meleg, vigyázz még megcsömölsz, olyan vagy mint nagyapád, az se tudott várni, csak úgy nyakalta be a tejfölös csirkét, mintha egy büdös orosz a fejéhez fegyvert fogott volna közben. Szerettem-e? Akkor nem volt divatba a szerelem. Apád is olyan hülye volt, hogy urizál itt anyáddal, azt hiszi, ezen múlik a házasság. De mit tudsz te, ne kotnyeleskedj, hozzál a csalánteából, itt a pelenka, eldugom, hogy anyád ne találja meg, utálom, szorít, a hülye anyád nem érti, nem kell ez rám, de én abba a kipucerált porcelánba bele nem hordom a dolgom, marhák ezek.
Szentesi / Kardos Margit, legyünk barátok, mert ugyanolyanok vagyunk, te, meg én. Láttunk családon belüli erőszakot, és néha fejet fordítottunk, voltunk szeretők, és nem akartunk szeretők lenni, és most itt vagyunk, harmincas-negyvenesen, és az a jó hír, hogy a korosztályunknak kellenek ezek a történetek, úgyhogy toljad csak a WMN felületén, vagy bárhol, mert jó, is, meg nem is, hogy én is lehettem volna, vagy voltam is, aki te voltál, mindenesetre visszaemlékezni a novellák által igenis kell nekünk.

Szentesi Éva – A WMN.hu főmunkatársa, a Rúzs és Tükör blog alapítója.

2011-ben indította el Rúzs és Tükör nevű blogját, ekkor kezdett el komolyan foglalkozni az írással. Eredeti szakmája díszlet- és jelmeztervező. A blog indulása után fél évvel fedezte fel a Style.hu tulajdonosa. Először Kékharisnya címmel rovatot vezetet az online oldalon, majd szerkesztővé, illetve 2013-tól főszerkesztővé lépett elő. 2013 decemberében diagnosztizáltak nála áttétes méhnyakrákot. Ekkor határozta el, hogy betegségét nem kezeli magánügyként, hanem kiáll a nagy nyilvánosság elé, és elindította rákellenes kampányát. A kampány hatására több száz nő ment el szűrésre, köztük volt olyan is, akinek még éppen időben fedezték fel a rákmegelőző állapotát. A kampány tízezrekhez jutott el, segítve ezzel a bajbajutottakon, illetve a hozzátartozókon.

Betegsége után munkahelyet váltott, és a 2015 márciusában induló WMN.hu csapatának oszlopos tagja lett D. Tóth Kriszta felkérésére. Kampányát ott folytatta tovább. A kampány önálló életre kelt, TED előadóként debütált 2016 januárjában, illetve különböző közösségeknek tart előadásokat a betegségről, túlélésről, halálról, kitartásról és gyógyulásról.

Borsos-Kőszegi Erika

főszerkesztő
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 220 oldal
Megjelenés: 2017. szeptember 15.
Méret: 125 mm x 30 mm x 200 mm
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789632936093