Egy klasszikus puzzle. Adott egy gyilkosság, egy veterán nyomozó, plusz a csapata, és egy nagyon összetett, árnyalt kép, aminek a darabkái szanaszét hevernek.
Alan Banks sokadik esetének a története A forradalom gyermekei című könyv. Tetszett, mert okosan lett elmesélve. Nem csupán Banksre épül, hanem fontos szerepet kapnak a kollégái is, akik szintén nem maradnak kétdimenziós karakterek. Talán Annie volt közülük is a legemberibb, egy igazi temperamentumos nő, aki nem fogja vissza magát, és ha kell leteremti a kihallgatott személyt, nem bántóan, hanem csupán idomulva a másikhoz, hogy annak kétsége se maradjon,ki melyik oldalon is áll.
Banks pedig egy már-már melankolikus, ám összeszedett ember, aki képes a legjelentéktelenebbnek tetsző dolgokra is odafigyelni, majd a kellő pillanatban a helyükre illeszteni azokat. De ugyanígy a ‘gyanúsítottak’ is színesítik a képet, főleg mert képesek saját hangon megszólalni.
A címválasztás már önmagában adott egy hangulatot a könyvhöz, hiszen azonnal beugrott az azonos című T.Rex-dal 1973-ból. A regény maga is tesz egy időutazás tebbe a korszakba, sőt…
Tetszett, mert nem hullámzó a történetvezetés. Nem száguld, nem akarja, hogy rettegj, hanem mesél, de ügyelve arra, hogy a történet mindvégig érdekes maradjon. Hogy az áldozat Gavin Miller alakja először határozott kontúrokat,
majd árnyalatokat kapjon.
Tetszett, mert Peter Robinson jól ír, Rácz Péter pedig jól magyarít. Gavin Miller holttestére egy híd tövében bukkan rá egy kutyáját sétáltató hölgy. Az egykori egyetemi tanár látszólag senkinek sem volt az útjában, ám valaki mégis végzett vele. Az pedig, hogy az egyébként egyik napról a másikra élő férfi zsebében mit keresett ötezer font, szintén komoly fejtörést okoz a nyomozóknak. Az áldozatot sokan ismerték ugyan, ám barátja szinte egy sem akad. Magának való, kedvesnek nem igazán nevezhető és önbizalom-hiányos ember képe rajzolódik ki elénk, aki számára az irodalom és a zene jelentette a napfényt… vagy inkább a mindennapok elviseléséhez erőt adó forrást.
Tetszett, mert szeretem a jó krimiket. Tetszett, mert rengeteg zene van benne. Tetszett, mert bár Banks könnyen kedvelhető figura, aki azonban a való éleben minden bizonnyal megközelíthetetlen lenne. Valami titokzatosság lengi körül, és ez a regény egészére igaz.
Tetszett.
A kötetért köszönet a GeneralPress kiadónak.
Dobos Attila
Fordította: Rácz Péter
Kiadó: General Press
Terjedelem: 412 oldal
Megjelenés éve: 2016
Related Posts
Mit tennél, ha elrabolnák a gyerekedet, a legjobb barátnőjével együtt, és licitálnotok kéne értük? Csak az kapná vissza, aki többet ígér, és csak az a…
Vannak krimik, amiknél azt gondolja az olvasó a felénél, hogy minden megtörtént már bennük. A döntés is ilyen: mikor már azt hiszed, kitaláltad a végét,…
Kedvenc krimiíróm megalkotta Joe O’Loughlin pszichológust, aki aztán annyira rabul tud ejteni bárkit a maga esetlenségével, hogy csak lassan vesszük észre, hogy mindeközben briliáns is.
Anyát és lányát holtan találják egy dél-angliai tanyán. Az asszony holttestét a halálos döfésen kívül harmincöt késszúrással gyalázták meg, a lányt viszont megfojtották, mégis úgy…