Telt ház hallgatta a harmadik Heroikon Nemzetközi Konferencia előadóit.
Harmadszor volt HeroiKon konferencia Budapesten a Hősök Tere szervezésében: a kezdeményezés társalapítója, Zimbardo professzor mellett előadtak külföldi és magyar vendégek, tudományos alapon vagy saját életük drámáján keresztül beszélve az előítéletekről és a lehetséges kiutakról. Előadott a szír Sarah Mardini, aki szintén úszó húgával együtt húzta partra a menekültekkel teli csónakot, vagy az arab-izraeli konfliktusban kislányaikat elveszítő és azóta a megértést és megbékélést hirdető arab és zsidó apa. A Hősök Tere friss kutatásából pedig az derül ki, van ellentmondás abban, hogyan gondolkozunk és cselekszünk, amikor másokról véleményt alkotunk, ugyanakkor a válaszadók háromnegyede szerint az emberek képesek jó irányban fejlődni.
A harmadik Nemzetközi Heroikon Konferencia az előtéletesség jelenségét dolgozta fel a tudomány eredményei és személyes drámák bemutatása eszközeivel. A konferenciát szervező Hősök Tere társalapítója, Philip Zimbardo szociálpszichológus szerint az előítéletesség kódolva van az emberben, leegyszerűsítendő a mástól, mint idegentől való félelmet. Az evolúció során pozitív funkcióval bírt a láthatóan más egyedek által fenyegetett saját csoportok identitása és belső szolidaritása szempontjából, ugyanakkor az előítélet „meg is véd” minket a tőlünk különbözők megismerésével járó szellemi és érzelmi munkától. Ezért nagyon fontos, hogy tudatában legyünk annak, amikor másokról vagy akár önmagunkról előítéletesen gondolkodunk, és megkérdőjelezzük ezeket a néha automatikus gondolatokat, hogy jól tájékozott döntéseket hozhassunk társainkról és magunkról. „Áldozatként pedig azt is tudatosítanunk kell, hogy nem kell csöndben tűrnünk, amikor más emberek ítélkeznek felettünk” – mondta a Stanford Egyetem professzora. Linda Tropp, az előítéletesség világszerte elismert szakértője is megerősítette: energiát, befektetést igényel, hogy minden helyzetet egyedileg kezeljünk, tudatosítsunk és megkérdőjelezzük automatikus reakcióinkat. Ezt intézményi eszközök is segíthetik, különosen az idegennek tartott csoportok megismertetésével, közelebb hozásával.
Az izraeli Parent’s Circle képviselői pont ilyen intézményi kereteket adnak az előtéletesség falainak szisztematikus bontására. Rami és Bassam, egy zsidó és egy palesztin apa, kislányaikat a konfliktusban vesztették el, egy öngyilkos merénylő és egy határőr keze által. A ma már általuk is vezetett szervezetnek másik 600 olyan család már a tagja, amely valamilyen veszteséget szenvedett el az arab-izraeli konfliktusban. Akcióik keretében például iskolákba mennek együtt előadni, ahol azzal szembesülnek, a gyerekekben nagyon mélyek az előítéletek: többségükben a zsidók a terroristákkal, az arabok a katonákkal azonosítják a másik fél képviselőit, és amikor emberi mivoltuk derül ki egy beszélgetés során, megkérdőjelezik „tiszta” származásukat…
A Szíriából menekült Sarah Mardini testvérével együtt 3 és fél kilométeren át húzta a partra a menekültekkel teli, elromlott hajót, és a partra érve először megkönnyebbültek, aztán rájöttek, életük legnagyobb megpróbáltatása csak a kezdet volt: Macedónián és Szerbián át Magyarországra jutottak, ahol számos konfliktusba és feszültséggel teli helyzetbe, illetve börtönbe is kerültek. Végül Berlinig való eljutásuk összesen 25 napig tartott, ahol versenyúszóként klubot találtak maguknak. Azonban Sarah válla a hosszú hajóvontatás alatt megsérült és fel kellett adni a versenysportot. Depresszióba esett, hiszen a családjától, barátaitól, otthonátol távol, egy másik országban és kultúrában kellett volna úgy feltalálnia magát, hogy addigi élete, az úszás, lehetetlenné vált. Hosszú idő után vette rá magát, hogy egyrészt kommunikálja saját és testvére történetét, másrészt ezzel és úszástudásával is segítsen menekült társain: azóta önkéntesként dolgozik Lesbos szigetén.
Orosz Gábor, a Hősök Tere társalapítója a GfK által készített attitűdvizsgálat eredményét osztotta meg. Az 1000 fős, nemre, korra és végzettségre reprezentatív kutatásból az derül ki, van ellentmondás abban, hogyan gondolkozunk és cselekszünk: amikor másokról van szó, akkor 10-ből 8-an (78%) azt gondolják, hogy könnyen tévednek, akik elhamarkodottan ítélnek. Viszont, amikor az első benyomásokról van szó, akkor 10-ből 4 (42%) válaszadó szerint nem csal az első benyomásunk. A Hősök Tere szerint ilyenkor érdemes benyomni aegy pillantra a „stop” gombot, és átgondolni, mi alapján alakítottuk ki a benyomásainkat és kicsit jobban utánajárni további információknak. Ugyanakkor a jó hír az, hogy a válaszadók háromnegyede (74%) szerint az emberek képesek megváltozni és jó irányban fejlődni. „Szeretnénk a pozitív tendenciákat hangsúlyozni és tudatosítani, hogy ha előbb ítélünk, mint megvizsgálnánk az elérhető információkat, akkor könnyen tévedhetünk. Emellett szeretnénk ráerősíteni arra a tendenciára, amit a válaszadók többsége képvisel: az emberek igenis képesek a pozitív változásra és fejlődésre. Az eddigi eredmenyeink azt mutatjak, hogy akik azt gondoljak, hogy képesek a változasra, azok változnak is” – mondta Orosz Gábor, a Hősök Tere társalapítója, az ELTE kutatója.
„Gyakran sztereotípiákat használunk, hogy dönthessünk és így sokszor előre ítélkezünk másokról. Mi épp ezért szeretnénk megmutatni, milyen más kapaszkodóink vannak az életben az előítéletes érzések helyett, és hogyan lehet az egyéni erőfeszítést a közösség javára fordítani” – mondta Orosz Györgyi, a Hősök Tere ügyvezetője.
A Hősök Tere Kezdeményezés nemcsak a HeroiKon konferenciával tesz az előítéletesség ellen: a Young and Rubicam ügynökség felajánlásában kampányfilm készült, amely október 17-től lesz látható. Emelett az elsősorban középiskolai tanároknak szóló, elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmazó tréningjük az előítéletesség csökkentéséről szóló modullal bővül. Az eddig a bámészkodó hatás pszichológiáját és a fix (fixed), illetve a fejlődésközpontú (growth) gondolkodásmód (mindset) közötti különbségeket, valamint utóbbi elsajátításának módjait tanító egynapos oktatásokon eddig több mint 1500 pedagógus vett részt az ország számos pontjáról.
Related Posts
Magyarország Európa egyik legelőítéletesebb országa – ezen a helyzeten igyekszik javítani a Hősök Tere, amely a 3. HeroiKon konferencia után kampányfilmet indít útjára online. A…
Felmérés készült a kapcsolati erőszakról. A válaszadók közel fele gondolja úgy, hogy Magyarországon a családok 41-60 százalékában fordul elő kapcsolati erőszak. Az áldozatok megsegítésénél a…
Magyarországon több millió ember küzd lelki problémákkal, vagy szenved valamilyen mentális betegségben. Többségük azonban – gyakran megfelelő információ hiányában – nincs tisztában a valós probléma…
Előítéleteink egy-egy autómárkával és sofőrjeikkel szemben gyakran megtalálnak minket, amikor autóvásárlásban gondolkodunk, esetleg amikor konfliktusunk akad az utakon. Német precizitás, olasz életérzés, japán megbízhatóság? Vagy…