Átformálhatja a hagyományos felsőoktatást az online egyetemi kurzusok megjelenése. Igaz, diploma egyelőre nem jár az online kurzusok elvégzéséért.
A felsőoktatás amerikai fellegvárai, a Harvard és a Massachusetts Intitute of Technology (ismertebb nevén: a MIT) 60 millió dollárból indította el az edX-et, amelynek már az első héten elsöprő sikere volt: a két egyetem világhírű professzorai által tartott online kurzusokra majdnem annyian jelentkeztek, ahányan a MIT-re 1861, vagyis az intézmény alapítása óta beiratkoztak. Nem véletlen, hogy a kezdeményezéshez azóta több egyetem csatlakozott, ma már a Berkeley oktatóinak előadásait is meg lehet találni az oldalon.
A népszerűség oka az ingyenesség. A legjobb amerikai egyetemeken több tízezer dollárt, átszámítva 8-9 millió forintot fizetnek a hallgatók tanévenként, míg az edX segítségével teljesen ingyen lehet ugyanazoktól az oktatóktól tanulni, mint akik a hagyományos képzésekre járó egyetemistáknak tartanak előadásokat és szemináriumokat. Mivel az edX-et útjára indító intézmények nem küzdenek anyagi gondokkal, egyelőre nincs napirenden az online kurzusok fizetőssé tétele.
Az órákhoz videók, online laboratóriumok és e-tankönyvek is járnak majd, a hallgatók munkáját pedig automatizált rendszer fogja értékelni. Az osztályozás persze sok gyakorlati kérdést vet fel, főleg a humán és a társadalomtudományi tárgyak esetében nehéz az értékelés automatizálása, hiszen ott szabadszavas válaszokat adnak a vizsgázók.
Az online kurzusok elvileg ugyanolyan nehezen teljesíthetőek, mint bármelyik óra a Harvardon vagy a MIT-en. Ennek ellenére a hallgatók nem diplomát vagy krediteket kapnak, hanem „mesterigazolást”.
A Stanford, a Princeton, a University of Pennsylvania, a University of Michigan és más neves amerikai egyetemek egy másik online felületet hoztak létre, a Coursera szintén ingyenes – elsősorban irodalom, matematika, statisztika, társadalomtudomány, informatika, gazdaság, orvostudomány, természettudomány és dizájn témájú – kurzusokat kínál.
A szolgáltatáshoz regisztrálni kell, és ki kell választani egyet az induló kurzusok közül – ahhoz, hogy a hallgatók részt tudjanak venni az órákon, nem kell webkamera, a kérdéseket egy külön felületen juttathatják el az egyetemi oktatóknak, akik a legrelevánsabb, leggyakrabban előkerülő kérdésekre válaszolnak.
A Yale online kurzusainak listáját is érdemes megnézni – az online oktatási program hasonlóan működik, mint az edX vagy a Coursera, téma, előadó és előadáscím alapján is lehet keresni. Az órákat itt is videó formájában kapják meg a hallgatók, csak regisztrálniuk kell.
Diploma és kredit itt sem jár a tanulásért, viszont továbbképzésnek tökéletes: pénzügyi, természettudományi, irodalmi és filozófiai kurzusok közül is lehet választani. Az előadások mellé jegyzeteket és irodalomlistát is csatolnak a professzorok.
Az amerikai vezető egyetemek oktatói arra számítanak, az új oktatási formák teljesen átalakítják majd a felsőoktatást – a legnagyobb presztízsű egyetemeknek persze mindig lesz elég fizetős hallgatójuk, a gyengébb és kisebb intézmények azonban sok felvételizőt veszíthetnek. Igaz, a kieső diáklétszám akkor éri majd el a kritikus szintet, ha az online kurzusok elvégzéséért diploma is jár majd.
Forrás: eduline
Related Posts
2014. május 16-án a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében immár második alkalommal adták át az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által alapított Az Év Talentuma Díjakat.…
Visszaesett az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezők száma idén, pedig az állami ösztöndíjas képzés ponthatára a legtöbb helyen nem magasabb, mint tavaly.…
Vasárnap a most alakuló Big Fish Off School – alias Bigfic Nemsuli – nyílt napján jártam Sormáson. Milyen iskola egy nem iskola? Hát lássuk…
A megfelelési kényszer mindenkiben ott él. Sokakat ez segít jobb pozícióba, sok gyerek viszont elveszti tőle az önfeledt gyerekéveket, majd a szülei hatására egészen más…