Országszerte folytatják tiltakozó akcióikat a diákok az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai helyek számának radikális csökkentése miatt.
A fővárosban délután 4 órakor megkezdődött a HÖOK által szervezett demonstráció a Műegyetem főépületében, vidéken is tiltakoznak.A délután négykor kezdődő hallgatói fórumot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezi, de mozgósít rá a Hallgatói Hálózat és több, oktatókat tömörítő szervezet is. A fórum a BME budai kampuszának főépületében lesz.
Hogy is vannak a számok?
Tízmilliárd forint jár 2013-ban a kutatási-oktatási eredmények alapján kiemelt felsőoktatási intézményeknek, a rektorok azonban még mindig nem tudják, ez plusz forrást jelent-e majd, vagy a felsőoktatás 2013-ra tervezett állami támogatásából vesz el tízmilliárdot a kormány, és osztja szét hat-hét egyetem között.
Szűkítené a tanulmányi ösztöndíjra jogosult egyetemisták és főiskolások körét az Emberi Erőforrások Minisztériuma – derül ki az Eduline birtokába került tervezetből. Ha a kormány is rábólint a változtatásra, több tízezer hallgató veszíthet havi 10-30 ezer forintot.
Tovább szűkűl az állami finanszírozás mértéke
Az egyetemi képzés soha nem ingyenes. Mindig pénzbe kerül az oktató, az adminisztrátor, fizetni kell a fűtést és a világítást, meg kell venni a papírt a fénymásolóba és a vegyszert a laborba. Ezt vagy az állam fizeti, vagy a diák. Eddig az állam állta az egyetemre felvett diákok többségének képzési költségét. Aki nem volt elég penge a felvételin, vagy egy állami képzést már elvégzett, az eddig sem juthatott be ezekre a térítésmentes állami helyekre. Ettől függetlenül lehetett egyetemista, ha maga fizette meg a képzése költségét. Évek óta az egyetemre járók kb 40-45 százaléka maga fizet a tanulmányaiért.
Az, hogy a 2013-tól felvett diákok nagyobb részének tanulására az állam is már csak a pénz felét adná oda az egyetemnek. A másik felét a diáknak kellene kifizetnie vagy ehhez diákhitelt kellene felvennie. Ez olvasható ki a keretszámokból.
Jövőre összesen 74 ezer hallgató képzéséhez járul hozzá az állam, de a felvételizők nagy részét érdeklő alapképzésben és osztatlan képzésben jóval kevesebb diák tanulmányait fizeti majd teljes egészében. Idén ezekre még 37 ezer ember kerülhetett be teljes állami támogatással, jövőre viszont már csak 10 ezer. 40 ezer hallgatónál csak a képzési költség 50 százalékát fizeti ki állam. Az állam tehát összességében több diák tanulmányaihoz járul hozzá valamilyen formában, de 80 százalékuknak ehhez majd valahonnan hozzá kell tenni a pénz másik felét.
Forrás: index
Fotó: MTI
Related Posts
2014. május 16-án a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében immár második alkalommal adták át az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által alapított Az Év Talentuma Díjakat.…
Átformálhatja a hagyományos felsőoktatást az online egyetemi kurzusok megjelenése. Igaz, diploma egyelőre nem jár az online kurzusok elvégzéséért.
Ahogy rövidülnek a nappalok, sokan érzik a fáradtságot és az energiaszint csökkenését, amelyet csak tovább fokoz az őszi óraátállítás. A Waterdrop az alábbi néhány tudatos…
A modern orvostudomány felkent papjai a gyógyszergyárak kutatóorvosaiDecember 6-án mutatja be a budapesti Centrál Színház a kiemelkedő tehetségű kortárs angol drámaíró, Lucy Prebble 2012-ben a…