Elborzasztanak az Egyesült Államokban történtek. Nincs jelentősége annak, hogy mindez nem itt zajlik a Lehel téren. Zajlott, csak épp a Deákon a múlt héten. Nem így, nem halállal végződően, de megtörtént.
Amitől a legborzasztóbb az egész, az a közöny. Úgy megyünk el tragédiák mellett, mintha moziplakátot látnánk, vagy szabadtéri performance-t. Mintha nem lenne közünk hozzá. Olvastam hőbörgő kommentelőtől, hogy mi közünk van ehhez, hirtelen mitől lett tele minden felület a R.I.P. George Floyd bejegyzésekkel, mit érdekel ez minket, messze van. Olvastam büdös niggerezést, a Deák téri események után büdös cigányozást, és nem tudom azzal nyugtatni magam, hogy a rasszista, homofób emberekről (nyilván szebben, mint ahogy most én mondom), de bebizonyosodott már, hogy alacsonyabb intelligenciával rendelkeznek az átlagnál, és – mondaná a Facebook mém – a pöcsük is kicsi. Azért nem tudok elvonatkoztatni a kutatások eredményétől, mert a rasszisták és homofóbok sokan vannak. Azért sem, mert azóta az is bebizonyosodott, hogy a mesterséges intelligencia is rasszistára sikeredett. Emberek alkották ugyanis.
Ahogy a diktátorok sorra győzik le a világon a nem diktatórikus módszerekkel kormányozni akaró ellenfeleiket, ahogy világszerte egyre nagyobb teret hódít a szélsőjobb eszmerendszere, a felsőbbrendűség mindenhonnan áradó káros illúziója, úgy hullanak alá azok a kezdeményezések, amelyek az ellenkező irányban hatnak. Az például, hogy ha megnézel egy amerikai sorozatot, abban kötelező afroamerikai, ázsiai, kövér, csúnya, és mindenféle egyéb karaktereket alkalmazni, mindezt az előítéletek csökkentése érdekében. Ezzel szemben mérlegelés nélkül vehetsz az USA bármelyik államában lőfegyvert, és használhatod is, – a magad, birtokod védelmében. Nem pszichopata dühvel másokkal szemben. Nem rendőri egyenruhában árja fensőbbséggel.
Benne van minden demokratikus állam alapjogai között az emberi élet, vallás, világnézet, bőrszín, valamint a nem tiszteletben tartásának kötelezettsége.
Innentől nem érdekel, hogy pár hete a negyven kilós bringás nő mit tett az előtt a kamerafelvétel előtt, amin a rendőr a motorháztetőre fektetve szándékosan és hosszan fájdalmat okozva, túllépve a hatáskörét kínozza. Nem érdekel az sem, ki volt George Floyd: hogy jó ember volt-e, vagy bűnöző. Nem érdekel, hogy milyen tetoválások borították a Deák téren megölt tizenhat éves fiú testét, és az sem, cigány volt-e az, aki megölte, vagy cherokee indián. Azért nem érdekel, mert senki nem kapott jogosítványt semelyik demokráciában mások elnyomására, a hatalmából adódó helyzetének kihasználására, az emberi élet elvételére. És ha nem kapott, akkor azok, akik moziznak ezeken a helyszíneken, mind bűntársai az elkövetőknek. A közönyükkel, jobb esetben a félelmükkel, de bűntársak. Nem érdekel, hibás volt-e, aki most halott. Nem kapok levegőt.
Köztudott, hogy a szomszédból folyamatosan áthallatszó gyermekbántalmazást vagy kapcsolati erőszakot a legtöbb ott élő nem jelenti be. Hogy a Stadionoknál eszméletlenül heverő ember mellett százak mennek el, mert biztosan részeg. Hogy nem mehetsz el futni egyedül este, mert ha megerőszakolnak, még neked kell bizonygatnod, hogy nem beleegyezéssel történt meg az aktus. Hogy vak komondorok, lúgos orvosok, budai úrinegyed béli gyilkosok közt élünk, egyre jobban félve. Hogy a fogyatékossággal élők intézményeit még mindig előszeretettel teszik ki a sötét, sűrű erdők mélyére, nehogy láthatóvá váljanak, nehogy elfogadásra érzékenyítsék a társadalmat. Hogy az azonos neműek nem vállalhatják fel nyíltan a kapcsolatukat, mert élve koncolják fel őket.
Ha teret engedünk jogszabályokkal, közönnyel, rasszizmussal, homofóbiával a körülöttünk hömpölygő erőszaknak, akkor nem vagyunk egy fikarcnyival sem jobbak az elkövetőnél. Semmivel nem vagyunk emberibbek, ha nem állunk ki, nem tiltakozunk, nem állítjuk meg az erőszakot a magunk közegében, a magunk lehetséges módszereivel.
Kár azzal hitegetnie magát bárkinek, hogy a világjárvány az oka az egyre gyakoribb brutalitásnak, a mások egyre alacsonyabb szintű elfogadásának. A tendencia évek óta erősödő, és lehet, hogy dobott rajta pár százalékot a COVID, de rákenni nem lehet a dolgot.
És nem, Amerika egyáltalán nincs messze.
Related Posts
Tizenegy csapat részvételével startolt el vasárnap a folyótisztító és hulladékgyűjtő II. Tisza-tavi PET Kupa Tiszafüredről. A csapatok a pillepalackokból maguk által készített hajóikkal Kisköréig eveznek…
Az ápolók dala című szerzeménnyel fejezte ki érzéseit a – közelmúltban műtéten átesett – népszerű műsorvezető az ápolóknak. Harsányi Levente dalával az Ápolók Nemzetközi Napján…
Több mint 50 000 hajléktalan ember él Magyarországon, akiknek az utca jelenti az otthont. Ezek az emberek napról napra élnek, és már a legapróbb feléjük…
Az egész magyar ingatlanpiacot megbolondítja az Árminimum nevű ingyenes alkalmazás, amely azt ígéri a felhasználóknak, hogy megtalálja egy adott használt ingatlan összes hirdetését az interneten,…