Az OPNI bezárásának következményei

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, ahol súlyos pszichés betegségekkel küzdők éltek, öt éve zárták be. Azóta nem lehet tudni, hol és hogyan élnek a kikerült betegek.

A hajléktalanná vált pszichiátriai betegeket sokan „kinézik” az utcáról, és az egészségügyi ellátórendszer sem kér belőlük. Pedig többségük néhány évvel ezelőtt még az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lakója volt. Annak az intézménynek, amelynek bezárása nemcsak orvos-szakmailag, de gazdaságilag is súlyos hiba volt. Az persze érthető, hogy a hajléktalan ellátás, amely reszocializációra törekszik, nem tud kezelni semmilyen értelemben pszichés betegeket.

Úgy vélekednek a szakemberek, hogy az (OPNI) bezárása után több tucat ápolt beteg az utcára kerülhetett. Bár felmérés arról nem készült, hogy hány volt ápolt vált hajléktalanná, 2009-ben 86 olyan skizofrénről tudott a társadalombiztosítás, akik az intézet bezárása után „kikerültek a rendszerből”. Ez annyit jelent, hogy nem fordultak orvoshoz, semmit nem lehet tudni róluk.

Az utcára került és hajléktalanná vált pszichiátriai betegeket „kiköpi az egészségügyi rendszer”, legalábbis ez a tapasztalata a szakembereknek. Ha valaki ön- és közveszélyes, akkor elméletileg lehetőség van a kényszergyógykezelésére, sajnos azonban ez ördögi kör: vagy betegségtudata nincs a betegnek, vagy gondnoka, aki mindezt megtehetné. Ilyenkor egy orvosnak kell eldöntenie, hogy az illető kezelésre szorul-e, a kényszergyógykezelést viszont csak bíró rendelheti el 72 órán belül. Az Országos Elmemegfigyelő Intézetbe pedig csak azok kerülnek, akik bűncselekményt követtek el és egy évnél hosszabb büntetés (kényszergyógykezelés) vár rájuk.

Az OPNI bezárása nemcsak szakmailag volt mellényúlás, hanem gazdaságilag is. Az Állami Számvevőszék ide vonatkozó jelentése szerint többe kerül és kevésbé hatékony a pszichiátriai betegellátás, mióta bezárták a létesítményt. A krónikus betegeknek fenntartott ágyak száma némileg emelkedett ugyan, az aktív ágyaké azonban csökkent, és egyre kevesebb orvos, valamint szakdolgozó működik ezen a területen.

Jelenleg a kezelésre szorult betegeket különféle kórházak pszichiátriai osztályára utalják, legtöbbjük a budapesti Klinikákra kerül, de sokan vannak a fővárosi Szent János kórházban is. Csakhogy a szakemberek szerint minden ötödik embernek szüksége lenne idehaza valamilyen szintű pszichiátriai kezelésre, a krónikus betegek száma pedig még az uniós átlagnál is magasabb. A Semmelweis Tervben is szerepel a pszichiátriai ellátórendszer megújítása egy új csúcsintézmény, az Országos Pszichológiai és Addiktológiai Intézet létrehozása. Vannak számítások, elhelyezési tervek. Most úgy tűnik, hogy a Nyírő Gyula kórház esélyes erre a feladatra, de még számos kérdés nincs tisztázva és döntés sem született az ügyben.

Forrás: hvg.hu
Fotó: regi.fusz.hu