„A legjobb ötletek a konyhában születnek” – A coworking irodák a kreativitás, a tudásmegosztás és a közösségépítés színterei

Egyes szakértők szerint 2020-ra a munkaerő 40 százalékát szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik majd ki. A gazdasági és a demográfiai változások folyamatosan alakítják a munkavállalás különböző formáit, melynek egyik legdinamikusabban fejlődő ága a coworking mozgalom. A magánkezdeményezésből induló, mára világszerte népszerűvé vált irodai modell potenciáljáról és trendjeiről „Coworking Magyarországon – kihívások és lehetőségek” címmel tartottak kétnapos konferenciát a közösségi munkamodell hazai meghonosítója, a Loffice szervezésében.

Az elmúlt évtizedben egy újfajta munkahely lépett színre: a coworking iroda. Míg 2007-ben csupán 75 közösségi iroda működött a világon, mára ez a szám 13.800-ra nőtt, ami tíz év alatt száznyolcvannégyszeres növekedést jelent. Évente körülbelül 1 millió 200 ezer ember fordul meg ezeken a helyeken – osztotta meg a berlini székhelyű Deskmag alapítója, Carsten Foertsch éves felmérésük eredményeit. Ezzel párhuzamosan a koncepció is tovább fejlődött, ma már az irodák sokkal inkább tér-, tudás- és kapcsolatmegosztáson alapuló közösségként működnek. Ezek az együttműködésre ösztönző közösségi terek lehetőséget adnak arra, hogy a rajtuk keresztül a társadalom új igényeit és lehetőségeit is megismerjük. Emellett olyan pályázatok és programok elindítói, amelyek hozzájárulnak a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedéséhez, ösztönözve a vállalkozóvá válás folyamatát.
Magyarország első közösségi irodája, a Loffice, 2015 nyara óta működik közre az Erasmus+ European Coworking Network projektjében. Ez az innovatív kooperáció Európa határain átívelve támogatói programmal igyekszik növelni a fiatalok vállalkozási kedvét, tudással és kapcsolatrendszerrel ellátva őket. A projekt keretében megvalósuló konferencián hazai és nemzetközi példák, kutatások tanulságait tárták az érdeklődők elé, bemutatva a közösségi irodák alapításában rejlő lehetőségeket, valamint a fiatalok első kézből, a legmenőbb irodák vezetőitől kaptak gyakorlati tippeket a befektetési és támogatásszerzési lehetőségekről és a coworking szcéna aktuális trendjeiről.
A coworking irodák alapítása mögött számlatan cél állhat. Leggyakrabban for- vagy non-profit magánszervezetek vágnak bele a projektbe, de a helyi önkormányzatok és más állami szervezetek is kezdik felismerni a területben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatokból kiderül, ma már nem elég, ha egy közösségi iroda egyedi térrel várja a munkaállomást keresőket, egyre jobban számít, hogy milyen kiegészítő szolgáltatást tud nyújtani a coworkereknek. „Minél többet adsz, annál többet kapsz. Olyan szolgáltatási csomagot kell összeállítani, ami a vállalkozók minden problémáját megoldja, és választ ad a legváratlanabb helyzetekre.” – emelte ki előadásában Klementz Kata, a Loffice egyik alapítója.
Ezt az igényt jól mutatja egy, a coworkerek körében végzett felmérés, amely szerint csupán 57 százalékuk tekinti fontosnak az iroda nyújtotta infrastruktúrát, míg az interakció lehetőségét 74 százalékuk, a közösséget 72 százalékuk jelölte meg. Miért döntenek tehát úgy a szabadúszók, hogy kávézó vagy lakás helyett közösségi irodában dolgozzanak? Azért, hogy egy térben legyenek hozzájuk hasonló gondolkodású emberekkel, akik ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint ők. Emellett az irodákban történő találkozások lehetőséget teremtenek a tudásmegosztásra, a random felfedezésekre, az új ötletek születésére is. A legjobb ötletek pedig a konyhában vagy informális találkozások közben születnek, ezért fontos, hogy a közösségi irodákban legyen olyan hely, ahol a tagok spontán találkozhatnak, beszélgethetnek.
A coworking irodák – melyek ma már egy munkastílust is jelentenek – a tehetséges és magabiztos embereket támogatják, lehetőséget teremtve az induló kisvállalkozásoknak a kezdeti költségek csökkentéséhez, valamint segítenek leküzdeni a szabadúszók és vállalkozók között tapasztalható elszigeteltség-érzést. Hozzásegítik a neonomádokat, hogy Európa szerte megtalálják a megfelelő és megfizethető munkakörülményeket, növelik a vállalkozói kedvet, valamint kreatív gondolkodásra és az innováció előmozdítására ösztönözik a fiatalokat. Így nemcsak a tudásalapú gazdaság új trendjének tekinthetők, hanem jelentős szerepet vállalnak a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség felszámolásában is.