Farkas Zoltán & Kiss László: Outcast – Kitaszítottan a világhírig

Oké, kezdem azzal, hogy először 1997-ben láttam a zenekart egy kicsinyke klubban, ami a jól csengő Patkánylyuk névre hallgatott. Értelemszerűen nem voltunk több százan a helyszínen, viszont Zotyáék már akkor úgy zúztak, mintha egy hatalmas fesztiválon játszanának. Emlékszem, hogy körülbelül kettő másodperc alatt meggyőztek, mert olyan energia zúdult ránk, és olyan őszinte volt a koncert. Évekkel később az A38-on láttam őket. Ott már komoly tömeg várta a zenekart. Zotyáék akkor is olyan elánnal nyomták a thrasht, hogy meglendült alattunk a hajó, amikor a közönség egy emberként ugrált az óriási dalokra. Legutóbb pedig az Eine Kleine Thrash Music fesztiválon adtak egy fergeteges koncertet. Ez persze csupán néhány hazai helyszín, mert az Ektomorf ma ott tart, hogy a legnagyobb metal fesztiválokon lépnek fel, hatalmas tömegek előtt (Summer Breeze, With Full Force, Rock Am Ring, Wacken…). Illetve ebben az évben jártak az USA-ban, ahol ők voltak a Monsters of Groove turné főzenekara.

Ez a kötet pedig az útról szól, ami egy magyarországi kisvárosból, Mezőkovácsházáról indul, és vezet az előbb említett amerikai turnéig – a vége pedig nagyon messze még.
Rengeteg szó esik benne a zenéről, ami Zotyának vér helyett folyik az ereiben, a zenéről, amin keresztül megosztja gondolatait a világról, az emberekről, az érzéseiről. Mindezt teszi úgy, hogy soha egy pillanatra sem lépett le a saját ösvényéről. Az Ektomorf mindig is egy őszinte, őserővel zúzó, kompromisszummentes gépezet volt. Mi, rajongók csakis olyan albumokat kaptunk tőlük, amikben soha nem kellett csalódnunk. A koncertjeiken pedig olyan energiát adnak át, ami a jelenlévőket hihetetlen erővel töltik fel.
Az Outcast azonban mindenkihez szól, mert amellett, hogy a zenén van a hangsúly, elmeséli egy olyan fiatalember történetét, aki számtalan akadályt – olyanokat, amik az emberek nagy többségét megtörte volna -, volt kénytelen leküzdeni, hogy elfogadtassa magát a világgal, és megmutassa: a kitartás, az őszinteség igenis képes arra, hogy az álmok megvalósuljanak. Zotya és a zenekar története példaként szolgálhat a mai elkényelmesedett, ‘minden pottyanjon az ölembe’-felfogású emebereknek.
Számos elismert zenész és zenei szakember, barát mesél a kapcsolatáról Zotyával, aki szinte szó szerint a semmiből jött, és ma Magyarország, sőt a világ egyik legmeghatározóbb thrash-groove zenekarának a frontembere. Zotya pedig a saját szavaival beszéli el a zenekar és önmaga fejlődésének történetét. Nem szépít, nem fényezi magát – ő ilyen: őszinte, szókimondó, egyenes. Nehéz utat választott, viszont soha nem kellett szembeköpnie magát, amit elért, azért valóban ő dolgozott meg.

„A tűz itt van bennem
Nem hagy el engem
A tűz itt van bennem
Segít, hogy éljek

Érzem hogy éget
Ez az ösztön ez az élet
Érzem hogy éget
Ez az élet

És én akarom hogy égjen

A tűz itt van bennem
Nem hagy el engem
A tűz itt van bennem
Segít, hogy éljek

Ez a tűz az életem tüze”
A kötet az Athenaeum kiadó gondozásában jelent meg. Köszönet érte.

Dobos Attila

Kiadó: Athenaeum
Terjedelem: 344 oldal
Megjjelenés éve: 2015