Könyvajánló – Chris Carter: A keresztes gyilkos (Robert Hunter 1.)

Sosem volt ellenemre, ha egy krimiben, hogy aki meghal, az csúnyán tegye. Chris Carter az én emberem. Nem finomkodja el. Nála bizony a gyilkos nem éppen a megszokott módszerekkel teszi el láb alól a delikvenseket. Persze önmagában emiatt még egy könyv lehetne unalmas és vacak, de ez a pali szerencsére tud írni.

Megalkotott egy szerethető nyomozópárost, plusz a kellő mennyiségben adagolja a humort, hogy a történet ne merüljön a teljes sötétségbe és kegyetlenségbe.

Jól felépített, pörgős krimi, amiben a gyilkos indítéka sem a megszokott. És ahogy olvasás közben tanúja voltam annak, hogy milyen aprólékossággal tervezte el, illetve hajtotta végre a leszámolásokat, nemegyszer fordult meg a fejemben, hogy végül is ez az ember valahol zseniális. Azt az aprócska tényt persze figyelmen kívül kellett hagynom, hogy a tetteinek köszönhetően emberi életeket oltott ki.

Hunter és Garcia, a nyomozópáros azonban minden tehetségüket latba vetve azért lassacskán csak közelebb kerülnek az elkövetőhöz. Igaz, ez a könyv első oldalain egy olyan felütéssel lett előrevetítve, ami kb. azonnal megalapozta a hangulatot, plusz azt, hogy végig fogok száguldani a könyvön, mert érdekelt a megoldás.

Szeretem, ha egy ilyen műfajú könyv nem akar több lenni, nem akar szépirodalmi babérokra törni, nem akar nagy hatalmas igazságokat a képembe tolni, hanem szórakoztatni akar, de azt minőségi módon. Carter ezt teszi. Már a könyv első néhány fejezete után tudtam, hogy elolvasom majd Hunterék többi történetét is. Ám azt is, hogy nem darálom le a sorozatot egy szuszra (nem volt könnyű megállni, és mást olvasni a második kötetet követően, higgyétek el), mert lehet bármilyen jó egy író, kell a változatosság. Tapasztalatból mondom, ugyanis jártam már úgy, hogy annyira túltöltődtem, hogy aztán évekig hallani sem akartam bizonyos szerzőkről, miközben ők nem lettek rosszabbak.

Na, de röviden: A Keresztes gyilkost olvassátok el, ha szeretitek az izgalmas, olykor beszólogatós, és kissé hentelős ؘ– de minőségi hentelős krimiket. A fordítás, a szerkesztés rendben van, mindössze néhány szabad óra kell, mert ezt a könyvet sem érdemes 5-10 oldalanként letenni, hagyni kell, hogy sodorjon…

Dobos Attila

Fordította: Markwarth Zsófia
Kiadó: Ulpius
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 428 oldal

Megrendelhető kedvezményesen a Libri online könyváruházban

Related Posts

Könyvajánló – Szlavicsek Judit: Doszpot nyomoz

„A legbonyolultabb dolgok szeretnek a pillanat törtrésze alatt megoldódni, még ha ez nem mindig tetszik is az embernek.”Az ország legnépszerűbb krimiírója az egykor leghíresebb nyomozó…

Könyvajánló – Sarah Vaughan: Egy botrány természetrajza

Az angol politikai elit egyik meghatározó személyiségét perbe fogják szexuális bűncselekmény miatt. A vád minden eszközzel igyekszik hatni az esküdtszékre, hogy ítéljék el James Whitehouse-t,…

Könyvajánló: Chris Carter: A hívás

A nyolcadik a sorban. A léc magasan, de Carter magabiztos, nem veri le. Szeretem, ha tudom, hogy mi várható el egy frissen megjelent regénytől. Már…

Könyvajánló – Linda Castillo: A kívülálló

Linda Castillo az a fajta krimiíró, aki nem sokkolni akar, sem azt, hogy minél kegyetlenebb gyilkosságokat mutasson be. Ő megteremtette Kate Burkholder figuráját, és regényről…