Könyvajánló: Jodi Picoult: Egyszerű igazság

Jodi Picoult regényéről nehéz kritikát írni. Egyszerűen túl jó ahhoz, hogy az én bukdácsoló mondataim átadják az értékeit.

871089_5„Nekünk nem szokásunk hazudni.” Ezt az az amis lány mondja, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölte az újszülöttjét. Drámai élethelyzet egy olyan közösségben, ahol a bűn fogalma szinte nem is létezik, az pedig, hogy egy ember kioltsa egy másik ember életét teljes képtelenségnek látszik. Ám a nyomozás során minden jel arra mutat, hogy a kisbabát a tulajdon édesanyja, a tizennyolc éves hajadon, Katie Fisher ölte meg. Mindezt tette azért, mert úgy gondolta, ha fény derül a titkára, miszerint egy világi férfitől lett állapotos, akkor a közösség kitagadja őt.
Jodi Picoult most sem egy könnyed, nyári olvasmánnyal vagy szirupos lányregénnyel ajándékozta meg a könyvbarátokat. Fajsúlyos témát boncolgat ezúttal is, ám teszi ezt úgy, hogy az olvasót egypár mondat után elvarázsolja, és ismét egy olyan történetet mesél, ami gondolkodásra késztet arról, hogy mik is a valódi emberi értékek.
Eleinte hitetlenkedünk, szinte rákiáltanánk a szerencsétlenkedő amis leányzóra, hogy szedje már össze magát, és álljon ki az igazáért… ám eljön az a pont, amikor irigykedni kezdünk, hogy létezik még olyan hely, ahol a tisztaság, a becsület és a közösség érdekei a legfontosabbak, nem pedig az egyén, az egyes ember sikere bármi áron. Mert az amisok tényleg egy közösséget alkotnak. Mindenkinek megvan a maga feladata, amit zokszó nélkül, teljes szívvel végez nap mint nap. És ami a legfontosabb: ők boldog emberek. Egyszerűek, de soha nem magányosak. Nem úgy, mint rohanó világunk hálón szörföző remetéi.
Ebbe a világba csöppen bele Ellie Hathaway ügyvédnő, aki vállalja a gyilkossággal gyanúsított lány védelmét, valamint azt, hogy a tárgyalásig együtt él az amisokkal. Eleinte nem tud mit kezdeni a számára túlságosan is egyszerűnek tűnő emberekkel és életkörülményekkel, de lassanként felveszi a ritmusukat, és kezdi meglátni ennek a zárt világnak a szépségeit. Ügyvédként is sok dolgot kell újraértelmeznie, hiszen az amisoknál nincs bíróság. Ha valaki vétkezett, annak gyónnia kell, csakis így nyerhet feloldozást, és kaphat engedélyt arra, hogy újra a közösség tagja legyen.
Jodi Picoult – szerintem – korunk egyik legfontosabb szerzője. Számára fontosak a szavak, és hogy azok eljussanak hozzánk, emberekhez. Egy pillanatig sem érezzük úgy, hogy szájbarágósan tanítani vagy hangzatos mondatokkal bölcselkedni akarna – mégis tanulunk és megnyílunk, miközben őt olvassuk. Nekem, amikor Picoult-t olvasok, gyakran eszembe jut Hemingway és Steinbeck. Ők tudták úgy használni a szavakat, mint az Egyszerű igazság szerzője. Nem fennköltek, nem pátoszosak, hanem mesélők, a szó legnemesebb értelmében.
Az Athenaeum Kiadónak köszönhetően Bihari György kifogástalan fordításában élvezhetjük a regényt.

Dobos Attila

Kiadó: Athenaeum
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 482 oldal

Related Posts

Könyvajánló – Paula Daly: Milyen ​anya az ilyen?

Lisa Kallistó, a jeges tóvidéken élő háromgyerekes anya pont olyan, mint a többi agyonhajszolt anyuka. Tökéletesnek látja mások életét, de úgy érzi, a sajátján nem…

Könyvajánló – Angela Marsons: Elfojtott sikoly

Már a könyvelőzetes is nagyon meggyőző volt, plusz a borító is tetszetős. Nekifutottam. Aztán olvastam. Olvastam és jókat nevettem, miközben a történet is érdekes volt. A…

Könyvajánló – Harlan Coben: Nincs üzlet

Szeretem a Myron Bolitar-sorozatot. Ezúttal sem kellett csalódnom. Talán egy leheletnyivel gyengébbek a poénok a történet elején (nem lényegtelen adat, hogy ez a kötet az…

Könyvajánló: Karin Altvegen: Szégyen

A Szégyen egy okos könyv. Nagyon jól szerkesztett, nagyon jól felépített, és eléri, hogy az olvasó figyeljen rá. Beszippant, felzaklat, gondolkodásra késztet. Nem krimi, hanem…