Könyvajánló: Libby Purves: Hogyan ne legyünk tökéletes anyák?

A kisgyerekes anyukának két sztereotípiája van: a ragyogó mosolyú, sosem síró gyereket habos-babos ruhácskában boldogan tologató, és a kinyúlt macinacis, karikás szemű zombi, aki mindenért üvölt… Melyik szeretnél lenni?

Nyilván az előbbi.  Talán azért is, mert azt gondoljuk, a  környezet elvárása ez, és csak akkor ember a nő, ha patika rendben neveli a sarokban békésen üldögélő gyermekeit. Holott senki nem neveli így. Az anyukák 97 százaléka kialvatlanul, kedvetlenül tekint a mindenkori rendetlenségre, ami mindig újratermeli magát, és nagyon szeretne egy elektronikus kijelzőt a gyerek fejére, ami jelzi, mikor miért ordít éppen.

Na, ez a könyv legalább nem az a Dr. Spock – féle tudástár, hanem viccesen, könnyeden próbálja elérni azt, amit a környezetnek kéne: hogy ennek a korszaknak nem az a fő célja, hogy az ember megfeleljen minden elvárásnak. A kisgyerekes anyukák közérzete  jelen esetben ugyanolyan fontos, mint a gyereké, hiszen az az alap ahhoz, hogy valóban harmonikus otthont teremtsenek, és valóban klassz gyereket nevelhessenek.

Szóval csak nyugi. Nem csak neked spenótos a macinacid. És az egyetlen utolsó divat szerint öltözött, frissen mosott hajú és tökéletesen sminkelt nő a homokozóban nem a vele levő gyerek anyukája, hanem csak bérelte. És nem szégyen elfogadni a mamák segítségét, apuka is belejöhet kicsit ebbe a gyerekes dologba, és egy-egy fél nap szabadságot ki is lehet venni, amikor már kezd összedőlni a világ.

Erre jó ez a könyv. Mindenkinek, aki úgy érzi, nem sikerül megugrani a tökéletes anya – csúcsot. Mégpedig azért, mert nem is kell…

Borsos – Kőszegi Erika

pszichológus

www.szocialterapia.hu

Kiadó: GABO KÖNYVKIADÓ ÉS KERESK.KFT.
Oldalak száma: 222
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 1997
Formátum: A 5 210 X 148
Fordító: Lázár Júlia