Oké. A Sin City megvan? Na, ez attól sötétebb. Krimi, ahogy kell. Brutális, kegyetlen, nyomasztó. Zseniális. De nem széplelkeknek szól.
Luther egy kiégett zsaru. Szereti a munkáját. Illetve azt, hogy ezzel kivághatja a fekélyt a városa testéből. A gond csak az, hogy már az ő lelkét is rágja a kór. Nincs magánélete, a házassága romokban. Pedig a magány is ellenség.
Londonban vagyunk. Ez a London nem szép. Nagyon nem. Mocskos és durva. Egy csecsemőt kell megkeresni, akinek a szüleit lemészárolták. És ez már nem az első eset volt. Henry magának akarja a gyereket. Felnevelni és használni. Patrick már nagy, ő már komoly segítség apának. Henry kegyetlen, az agya pedig beteg. Érzelemmentesen gyilkol. Számára az áldozatok csak tárgyak. A kutyákat is veréssel láncolja magához. A rokonság egyes tagjai sem a temetőben pihennek. A gyerekekhez rabolt prostik sem nyugodhatnak megszentelt földben.
Luther – nagy ember, nagy léptekkel – Henryt akarja. Közben sokan akadnak az útjába. Az okosabbja még az első ütés előtt beszél. De a zsaru közben elveszti a talajt a lába alól. Zoé, a feleség kétségbeesetten vágyakozik utána. Szereti, de a férfi messze van tőle, ha előtte áll, akkor is.
„Patkányok surrannak az ótvar lakókocsi rákos testében. Farkuk alatt pereg a rozsda.”
Itt van Howie is. Ő még az előírásokhoz szeretne igazodni, a törvény betűjéhez. Luther mellet kénytelen formálódni. Megkeményedni, ösztönössé válni. Eleinte még ilyen: „Howie kopog. Kiváló rendőrkopogása van.” Később a nagy ember választás elé állítja. Howie nem sokat hezitál.
Nem tudom, mire gondolt a szerző írás közben, de egyszerre irigylem és örülök. Rettentően nyomasztó világot ír le, egy végsőkig kimerült zsarut hajszol, hogy elkapjon egy aberrált állatot.
Luthert lehet szeretni, de az ember segíteni is akarna neki. Henryt csak gyűlölni lehet, ám kellett ahhoz, hogy ez a könyv felejthetetlen legyen. És zseniális. Most még fekete a világ bennem, de majd oldódik. Viszont a jövőben akarok még olvasni Luthert. Ezt újra, és újabb történeteket is.
Bori Erzsébet, köszönöm. Ez a fordítás egy komoly fegyvertény.
GABO köszönöm a könyvet és az élményt.
Dobos Attila
Kiadó: GABO
Fordította: Bori Erzsébet
Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 427 oldal
Related Posts
Lisa Kallistó, a jeges tóvidéken élő háromgyerekes anya pont olyan, mint a többi agyonhajszolt anyuka. Tökéletesnek látja mások életét, de úgy érzi, a sajátján nem…
Már a könyvelőzetes is nagyon meggyőző volt, plusz a borító is tetszetős. Nekifutottam. Aztán olvastam. Olvastam és jókat nevettem, miközben a történet is érdekes volt. A…
Szeretem a Myron Bolitar-sorozatot. Ezúttal sem kellett csalódnom. Talán egy leheletnyivel gyengébbek a poénok a történet elején (nem lényegtelen adat, hogy ez a kötet az…
Tom Rob Smith könyve pont olyan, mint egy Scorsese film: alig várod, hogy vége legyen, de letenni nem tudod… Daniel, a sikertelen, meleg londoni fiú…