Könyvajánló – Nicola Yoon: Minden, minden

A Minden, minden egy érdekes alaphelyzetre építve indít, talán még az írásmódot is lehet szokatlannak nevezni, a sok kis apróság közbevetése miatt, ám sajnos a kidolgozatlanságon ez nem segít. Mintha Yoon nem mert, vagy nem akart volna túl mélyre menni, hanem megelégedett azzal, hogy beszél kicsit az egzotikusan gyönyörű külsővel megáldott Madeline betegségéről; beszél kicsit a szomszédba költöző Ollyról, aki természetesen szinte tökéletes pasi, és akinek van egy tökéletlen húga, egy kiszolgáltatott anyja, és egy alkoholista apja; beszél kicsit Maddy anyjáról, az elvesztett férjről és gyermekről – de nem merül el semmiben úgy igazán…

…mert a szerelem kell, hogy a fősodor legyen. Amivel nem is volna baj, hiszen végül is ifjúsági romantikus regényről van szó, de ettől még lehetne bátrabb, ha már az alaphelyzet ilyen ígéretes. Sajnos azonban Maddy is ugyanúgy jár, mint a tinilányok nagy része a hasonló könyvekben: a szerelem jön, lát és baromira nem érdekli, hogy a leányzó akár egyetlen érintésbe is belehalhat. A srác ugyan visszafogja magát… kb. nem sokáig, de végül beindul a románc.
Van csavar is a könyvben, és ha nem figyelsz eléggé, akkor talán meg is lepődsz rajta.
Az viszont biztos, hogy olvastatja magát a regény, főleg, mert nem kevés szinte üres oldal van benne, amiket egyébként akár tartalommal is meg lehetett volna tölteni.
Sajnálom, hogy ennyire felszínes lett ez a könyv, mert egy jó író értékes gondolatokkal tölthette volna meg a nemegyszer kínosan bugyuta párbeszédek helyett.
A filmváltozat gondolom hűen követi majd a nem bonyolult történetet, valami kellően szirupos zenei aláfestéssel a megfelelő helyeken, hogy a moziba látogatók könnyes szemmel távozhassanak és elégedettnek hihessék magukat.
Természetesen nem én vagyok a célközönsége ennek a regénynek, de attól még bosszanthat, hogy a Minden, minden hasonlít Maddy életéhez. Mintha a szerző minket is óvni akart volna a csúnya külvilágtól, mintha mi is belehalhatnánk, ha megmutatja a keserű valóságot. Ám a csattanó ránk, olvasókra is áll…
Remélem, Nicola Yoon legközelebb bátrabb lesz, és ír egy valóban értékes és jó könyvet, ami attól még lehet olvasmányos és letehetetlen. Tudjuk, hogy vannak olyan szerzők, akiknek ez sikerült már, akár többször is.
Dobos Attila

Fordította: Szabó Luca
Kiadó: Gabo
Megjelenés éve: 2017
Terjedelem: 329 oldal