A pénz imádata – Érvek a jó élet mellett. – 2012 egyik sikerkönyvét tartja a kezében az olvasó. Szerzője Robert Skidelsky, a University of Warwick Politikai Gazdaságtan Professor Emeritusa, akinek John Maynard Keynesről írt háromkötetes monográfiája számos díjat kapott, 1991-ben lovaggá ütötték, 1994-ben pedig a Brit Akadémia tagja lett, és fia, Edward Skidelsky egyetemi oktató, a University of Exeter tanára.
Könyvükkel, ahogy írják, az volt a céljuk, hogy „segítsünk újragondolni, mit is akarunk kezdeni az életünkkel: mi célt szolgál a pénz, és mit jelent a »jó élet«. Ennek részeként felelevenítettük azokat a filozófiai és erkölcsi ideákat, amelyek ugyan divatjamúltak, de korántsem halottak. […] Az emberek igyekeznek a lehető legtöbbet elérni az adott keretek között, de él bennük a vágy, hogy egy jobb rendszerben éljenek. Ezzel a könyvvel szerettünk volna segíteni, hogy közösen megtaláljuk ezt a jobb rendszert. […] Azt szeretnénk, ha a társadalmi berendezkedés a jó életre ösztönözne – ha megkönnyítené az emberek számára, hogy kilépjenek a mókuskerékből, például úgy, hogy felismerik: létezik olyan élet, amelyben a pénzkeresés nem játszik meghatározó szerepet”.
A két szerző arra keresi a választ, mi az oka, hogy hosszabb időtávot tekintve egyre több a fejlett országok GDP-je, a boldogság, az élettel való elégedettség mégsem nő. Miért nem érjük el a Keynes által 2030 körülre megjósolt fejlődés végét, amikor mindenkinek megvan mindene, amit néhány óra munkával megszerez, és sokkal több a szabadideje, amit maga oszt be? Mi motiválja az állandó növekedést, a fogyasztás hajhászását? Korlát szabható-e ennek?
Ahogy a két szerző megállapítja, túl sok a luxus és túl sok az egyenlőtlenség a jelenkor társadalmában. Sokkal kevesebb időt kellene pénzcsinálással töltenünk, és jóval többet olyan dolgokkal, amelyek valóban fontosak: a szabadidővel, a tudással, a barátsággal. Ezekre az ártalmatlannak tűnő állításokra építve a szerzők radikális politikai ajánlásokat fogalmaznak meg. Szerintük olyan helyzetet kell teremteni, amelyben csökken az emberekre nehezedő nyomás, hogy pénzt kelljen keresniük, amit aztán értelmetlen fogyasztásra fordítanak. Ezért az állam dolga, hogy minden lakosának rendszeres havi jövedelmet folyósítson, amely lehetővé teszi, hogy az embereknek, ha úgy döntenek, kevesebbet kelljen pénzkeresés céljából dolgozniuk. Ezenkívül csökkenteni kell az ösztönzést a fogyasztásra (luxusadók, más fogyasztási típusú adók, a reklámra fordított költségekkel ne lehessen az adóalapot csökkenteni stb.), és növelni az ösztönzést a megtakarításokra. Emellett lehetővé kell tenni – sőt az oktatással ösztönözni – az alkotó, az önkéntes, karitatív stb. tevékenységeket.
Kiadó: Corvina
Fordította: Felcsuti Péter
Méret: 130×197 mm
Terjedelem: 320 oldal
Kötés: Füles kartonált
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 1362 17 6
Related Posts
Tíz éves vagyok, és akárhányszor autóba ülünk, valamely Tankcsapda album és az Antoine és Désiré között lehet választani, úgyhogy hamar megszokom Cseh Tamást. Nem értem…
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek Így szerettek ők – mára kevés magyar olvasó számára ismeretlen ez a cím. Nyáry Krisztián nagy íróink, költőink szerelmi életét megörökítő…
Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, feleségével Eva Klein rákkutató biológussal 1947 óta Svédországban él. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések…
A tizennégy karátos autó – angolul. A Corvina Kiadó évekkel ezelőtt indította el azt a fontos sorozatot, melyben a magyar irodalom klasszikusait jelenteti meg idegen…