Könyvajánló – Rubin Eszter: Árnyékkert

Családregényt nehéz izgalmasra írni. Rubin Eszter nyolcvanas években induló regénye viszont magába szippant a kezdetétől a végéig. Olyan, mint egy misztikus utazás, évtizedeken, évszakokon, a szocialista Magyarországon át a mai nihilista létig. Visz, elragad, magával sodor.

Stark Gyuri és Molnár Lia szerelme a nyolcvanas években kezdődik. Gyuri elszereti Liát a katonatársától, és Lia megvárja őt, szerelmük legyőzhetetlennek tűnik. Elkezdődik a közös életük, fogadalmat téve egymásnak, hogy kitartanak, együtt maradnak, történjék bármi is. Itt még érezhető az a társadalmi konvenciókat előtérbe helyező, de mindezt magasztos szintre emelő remény, hogy igen, ezt így lehet. Munkával, áldozatokkal, három gyerekkel, egymás hibáinak elfogadásával.

Aztán mire eltelik az élet fele, felépül Starkék álomháza ott, a hegy tetején, ahová senki nem mer házat építeni, csak Stark Gyuri, már érezhető, hogy szirupos történet lenne ez így. És akkor elkezd repedni a ház, aztán a ház repedéseivel felfoszlik egy egész család hazugságra épített élete.

Rubin Eszter szimbolikája elképesztő. Reped a ház, repednek a falak, omlik le az erkély, és közben szép lassan szétporlad az idill, amire gyanakodtunk már az elején is, hogy nem lehet ez ilyen szép, hiszen kinek lenne, nincs ilyen senkinek. A repedés és az évszakok változása szimbolizálja Starkék erkölcsösnek tűnő, majd egyre bizarrabb életét, amelybe belefér még a boszorkány mágia is, ha már más nem segít, és amibe beleférnek nők és férfiak, akik jönnek-mennek a kívülről stabilnak látszó kapcsolatban.

A szimbolika mellett a jellemábrázolások, a szereplők hosszú, tartalmas önelemzése-önigazolása az még, ami ritka írói kincs. Stark a mindent megteremteni akaró idealista, aki végig töretlenül hisz abban, hogy ha az ember keményen dolgozik, megtesz mindent a feleségéért, a gyerekeiért, a barátaiért, akkor az életnek egyszerűen jól kell mennie és kész.

Lia pedig sokáig kicsit butácska, sodródó, végül profi bántalmazóvá és álnok hazudozóvá váló szereplője a történetnek, aki csodás külsejével, a látszat erőszakkal, csellel való fenntartásával mindent elér. Gyurival ellentétben, aki ezt becsületesen próbálja tenni. Ezek a szerepek kidolgozottak, összetettek, izgalmasak. Itt vannak velük végig, néha mi sem értjük, néha izgulunk valamelyik szereplőért. És közben érezzük, hogy valami borzasztó dolog fog történni, valami, ami addigra körbefonja a történetet, mint a pincében összegubancolódott damil, hogy visszatérjünk a múltba, mint Jámbor, a folyton kidobott, mégis mindig előkerülő öreg játék mackó.

És ott a végén az óriási hazugság. Vannak hazugságok, amelyek tövig perzselik a földet, romba döntenek minden álmot és a teljes jövőt. Kevés ilyen hazugság van, de Liának sikerül azt az egyet harminc évig őriznie, ami aztán végül az egész család, és a körülöttük élő holdudvar egész életét örökre tönkreteszi.

Nem lehet ezt másként feloldani, csak némi misztikummal, kis, megnyugtató maradék-boldogsággal, és azzal a kérdéssel, kinek az életét olvastuk valójában. Starkékét, vagy a magunkét.

A könyvet a szerző április 27-én 18 órakor mutatja be és dedikálja az olvasóknak a Millenárison, a Könyvfesztiválon.

RUBIN ESZTER az ELTE Társadalomtudományi Karán diplomázott, majd művészeti iskolát végzett és enteriőrtervezőként dolgozott, később cukrászképesítést szerzett. Fordulatos életpályája és a személyes tragédiák is közrejátszottak regényeinek témaválasztásában. A Barhesz először 2012-ben, majd 2016-ban átdolgozva látott napvilágot, és ugyanebben az évben jelent meg a Bagel. A Barheszből monodráma készült, melyet Csákányi Eszter adott elő.

 

Kiadó:JAFFA KIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

Oldalak száma:341

Borító:KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ

Súly:380 gr

ISBN:9789634751175

Nyelv:

MAGYARKiadás éve:2019

Árukód:2721935 / 1180717