Könyvajánló – Dan Wells: Szörnyeteg úr

16 éves, fiú, szociopata… Az előző részben (Nem vagyok sorozatgyilkos) megismert Cleaver srác újabb kalandja a Szörnyeteg úr. Akinek volt szerencséje az elsőhöz, az már tisztában van vele, mire utal a cím, akinek meg nem, az járjon utána, én nem árulom el.

Claytonban úgy néz ki, visszaáll a „kellemesen semmi különös nem történik, hiszen ez csak egy csendes, amerikai kisváros”-féle rend, de aztán találnak egy női holttestet, akit halála előtt brutálisan megkínoztak. John – aki igyekszik önként hozott szabályait betartani, annak érdekében, hogy a benne lakozó fenevad ne vegye át a hatalmat felette – ismét érdeklődéssel fordul az eset felé. Amikor pedig a második hulla is megtalálódik, kezd erősen gondolkodóba esni, hogy vajh nem egy újabb sorozatgyilkos tevékenykedik-e a városban. Aztán a harmadik test megtalálása arra a felismerésre vezeti, hogy itt bizony neki üzen valaki…
Dan Wells ismét elérte, hogy szinte egy szuszra olvassam el a könyvét. A stílus továbbra is rendben van, John figurája egyre elevenebb, árnyaltabb, sőt még egy kis románc is oda van csapva, hogy lássuk, a srác, mennyire komolyan szeretne normális emberként funkcionálni. Kellőképpen érzékletes annak a megjelenítése, hogyan küzd önnön sötét oldalával, miközben igyekszik a tettes nyomára bukkanni.
A történet utolsó harmada pedig abszolút filmvászonra kívánkozik. Sötét, beteg, brutális.
Ha tetszett az első kötet, fuss neki ennek is, nem fogsz csalódni. És ha ez is bejött, tedd azt, amit én: olvasd a harmadikat.

A kötetért köszönet a Fumax kiadónak.

Dobos Attila

Fordította: Szebegyinszki Szilvia
Kiadó: Fumax
Megjelenés éve: 2014