Gondolta volna, hogy a zajterhelés a levegőszennyezés mellett a legsúlyosabb környezeti probléma ma a világban? A felmérések azt mutatják, hogy csak Európában minden ötödik ember kénytelen olyan zajszintet megélni a közlekedés okozta hanghatások miatt, amely a szakértők becslése szerint alapvetően rontja az életminőséget.
Hogy csak a legfőbb zajforrásokat említsük, kiemelkedően káros lehet az emberi hallásra a közúti, a vasúti, sőt, még a légiközlekedés, illetve az ipari és az építkezésekről érkező zajszennyezés, de szabadidős tevékenységeink is egyre zajosabbak (szórakozóhelyeken például képtelenek vagyunk kizárni a hangos zenét, továbbá a fej-, illete fülhallgatóval történő zenehallgatás is káros a szakértők véleménye szerint). Meglepő tény, hogy hazánkban mintegy kétmillió ember van kitéve a közlekedés okozta a zajártalomnak. Fővárosunkat Barcelona és Szófia mellett a legzajosabb európai városok között tartják számon.
A folyamatos zajhatás több módon is károsítja az egészséget
A halláscsökkenés (ami a tartós hallásküszöb-emelkedést jelenti) mellett más problémák is jelentkezhetnek: emelkedhet a vérnyomás, fokozott problémát jelent a napi stressz, ami akár infarktushoz is vezethet. Az éjszakai zaj (például a repülőjáratok hangja) akadályozza a valódi, pihentető alvást, továbbá csökken az alvás mélysége és hossza, aminek következtében megváltozhat a szervezet napi ritmusa. Olyan gondok adódhatnak napi rutinjaink során, amelyeknek nem is gondolnánk, hogy a kellemetlen zajok a forrásai. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy kevésbé tudunk koncentrálni feladatainkra, fáradékonyabbá és ingerlékenyebbé válunk. Ami a legrosszabb, hogy a felmérések szerint a tartós zajártalom akár 8-10 évvel is megrövidítheti az élettartamot.
Van megoldás?
Van! A káros hangok ellen a zajforrások erejének és számának tudatos csökkentésével védekezhetünk. Fontos lenne a gyárakban alkalmazott gépek, autók korszerűsítése, hangelnyelő útburkolatok használata, forgalomszervezési lépésekkel, továbbá különböző zajvédő rétegek alkalmazása.
Napjainkban már több helyen alkalmazzák a zajvédő falakat a közlekedési moraj elnyomására. A falak elnyelik, visszaverik, valamint bizonyos gyengítéssel átengedik magukon a hanghullámokat. Az igazság azonban az, hogy tökéletes védelmet a zajvédő falak sem nyújtanak: a legkorszerűbb ilyen szerkezetek is csak arra jók, hogy 10-15 decibellel csökkentsék a zajt.
A zajszennyezés nem csak az emberiség problémája! Az élővilágra is negatív hatással van. A tudósok például a partra vetődő cetek esetében is az ember keltette zajokat okolják. Amennyiben módunkban áll, kerüljük el a forgalmasabb csomópontokat, táplálkozzunk egészségesen, meditáljunk sokat, hogy szervezetünk a – sokszor elkerülhetetlennek bizonyuló – urbánus zaj ellen eredményesen felvehesse a kesztyűt!
Forrás: Minden, ami hallás
Related Posts
Ha valaki közel áll hozzánk, akinek a hallásánál problémákat észleltünk, kedves dolog az illetőt elkísérni egy vizsgálatra. Jobb, ha két ember van jelen, különösen akkor,…
„A szem a lélek tükre” – mondják, azonban kevésbé köztudott, hogy fülünk nagysága és formája is sokat elárulhat jellemünkről. Évezredek óta a fiziognómia, vagyis az…
Egyre gyakrabban látni az iskolákban – nem hazánkban (a szerk.) – fültokot viselő gyermekeket. Nem olyan fülhallgatóra gondolunk, amellyel zenét hallgatnak, hanem speciális hallásvédő eszközre.…
Ha erős sikolyt vagy sikítást hallunk, szinte mindannyiunknak az az első reakciónk, hogy befogjuk a fülünket, de még ezzel együtt is előfordul, hogy szinte az…