Egri csillagok és az ájfon

Gyakran olvasok vicces, jópofa blogokat, ez is annak indult, de aztán valami egészen siralmas vége lett…Briliáns és kifejező, elolvasni mindenképpen érdemes.

Történik egy videotékában, 2012-ben.

Én, a naiva, képes voltam azt hinni, hogy a tékasztoriknak vége, mert a nép már eldörrentett minden lehetséges blog patront, de ekkor kinyílt az üzlet ajtaja.

Egy huszonéves plázaragadozó lépett be, talpig nercben és Guccsiban, gondoltam ezt sem a Legyen Ön is milliomos negyven millás kérdésére adott helyes válasszal hordta össze magára, hanem alsó és felsõ testrészének rugalmasabban működő záróizmai segítségével inkább, akkora műkörmei voltak, mint egy északamerikai címerállatnak, a csizma marmagassága úgy egy laza 35 centi lehetett, én már a puszta vizuális élménytől is hanyatt estem, de látszott a macán, hogy nem most jött a kifutóról. (Na, ezért az összetett mondatért már eleve jöhetne egy irodalmi Nobel!)

Parfümillat azonnal beterítette az egész helyiséget, szeretem, mert jót tesz az asztmámnak, nem irritál egyáltalán, és nem állok neki azon nyomban vadul szellőztetni.

Csaj megáll nekem háttal, közben nyomkodja vadul a ájfont mert a ájfont azt mindig kell nyomni, látom rajta, hogy fogalma nincs mi van, kérdem, segíthetek?

– Jaj, izé, igen, szia, bocs, csak közben nyomtam a fészre egy csek innt hogy tudják, hol vagyok, szóval én igazából egy filmet keresek, aminek az az eredeti címe (most kapaszkoggyá’ meg!), hogy Édzsri sztárz.

Olyan ostoba fejet vágtam mint Foreszt Gámp, csaj ezt le is vágta egyből, és roppant készségesen próbált segíteni – nekem.

Aszongya:

– Hát az egy film, ami nekem a töri érettségihez kéne. (töri érettségihez? Ez hány éves? Jézus Úr Isten, remélem azért a harmadik iksz betöltése előtt meglesz!), szóval ez a film címe, és nem tudom, kik játszanak benne, de ha a neten esetleg rá tudnál keresni…

Elkezdem keresni a neten:
edry stars
aedree stars
aedry stars
Semmi.

– Te – mondom – így nem vergődünk zöldágra, kéne valami pontosabb, mert ilyen címû film sehol nincs.

– Várjál – aszongya -, felhívom az ofőmet, és megkérdezem.

Ájfon a fülhöz, telefonál.

– Csókolom Klári néni, Szandika vagyok (meglepődtem volna, ha normális neve van), azt a filmet keresem, amit a múlt órán teccett mondani, hogy nézzem meg, ha már olvasni utálok. hhhiiihihiii. teccik tudni, azt a filmet a töri éreccségihez, na mi is annak a neve? … Ühümmm. … Ja, ééértem… köszönöm, csókolom!

– Na? Mi a film címe?

– Hát magyarul az, hogy Egri csillagok.

Szerző: Jadranka Roganovic