Ha ez lenne Andy Weir első regénye…
Jazz Bashara egy igazán belevaló, nagydumás és eszes bűnöző, aki a Holdon él. Artemis lakója, az égitest egyetlen városáé. Nem tehetős, de szeretne az lenni, ennek érdekében elvállalja, hogy végrehajt egy igen kockázatos akciót, ami egy életre megoldaná az anyagi gondjait. Persze, ha balul sikerül, akkor igen nagy árat is fizethet érte.
A lány nem igazán veszi komolyan a szabályokat, pedig azok betartása jót tesz az egészségnek. De ha mindenben engedelmesen követné az előírásokat, akkor miről is szólna a könyv, ugye. Nos, kapunk rengeteg tudományos adalékot a történettel együtt, ami számomra kicsit nehézkesen indult be, ám később lendületbe jön, és kellőképpen szórakoztat. Plusz szinte minden oldalra jut egy-egy poén. Hol erősebb, hol gyengébb. (Ami számomra kissé ripacskodónak hatott, az a kiszólogatás a műből. Ez tud szórakoztató lenni, de itt valahogy inkább hatásvadásznak tűnt.)
Szerencsére vannak jó mellékszereplők, akiknek köszönhetően színesebb lesz az összkép. Sőt, mi magyarok is szerepet kapunk a műben Zsóka személyében. Meg ott van például Svoboda az ő nem mindennapi találmányával…
A szöveg nagyszerűen varázsolja el az olvasót. Pillanatnyi kétség sincs bennünk néhány oldal után, hogy a műben vázolt, sőt részletesen bemutatott város akár már most is létezhetne a Holdon. Talán nem csak bennem merült fel olvasás közben, hogy szívesen kiruccannék oda, körülnézni kicsit. Az pedig szintén elgondolkodtató, hogy egy születetett holdinak a földi lét mennyire megterhelő lenne… gravitációilag legalábbis mindenképpen.
Valami azonban nem kerek ezzel e könyvvel, nekem legalábbis. Rossznak semmiképpen sem lehet mondani, de a katartikus élménytől is nagyon messze van. Hiányzik belőle valami plusz, amitől elégedetten csettinthetnénk a végén. Pedig tudjuk, hogy vannak olyan könyvek, amiknél ez megvan. Példának okáért Andy Weir első regénye, A marsi, na, az olyan. Ahogy az elején írtam, ha ez lenne a szerző első regénye, akkor biztosan nagyobbat ütött volna, de így egy jó második regény, aminek elolvasása után várom a következő könyvét, merthogy Weir tud írni, az tuti.
A kötetért köszönet a Fumax Kiadónak.
Dobos Attila
Fordította: Rusznyák Csaba
Kiadó: Fumax
Terjedelem: 319 oldal
Megjelenés éve: 2017
Related Posts
A világ már nem ugyanaz a hely, ami régen volt. Most is süt a nap, most is feljön a hold, most is csicseregnek a madarak,…
Amikor először megláttam a könyv ajánlóját, egy név volt, ami megragadta a tekintetem, és ami el is döntötte a kötet sorsát: bármi is ez, Martin…
Emma Donoghue már A szoba című, nagy sikerű könyvével is bizonyította, hogy nem fél kemény témákhoz nyúlni, olyan történeteket bemutatni, melyek a nők küzdelmeit mutatják…
A hívószó: Lovecraft. Ebből adódóan azonnal felmerült bennem a kérdés, hogy vajon egy utánzóval vagy egy új hanggal találkozom-e, amikor majd olvasom ezt a kisregényt?