Ez a könyv a Charley Davidson-sorozat első darabja, és azt kell mondjam, hogy a szerző semmit sem bíz a véletlenre, azonnal a mély vízbe dobja az olvasót. Kapunk az arcunkba egy helybenhagyottan ébredő halottlátó főszereplőt, aki próbálja rekonstruálni az előző éjszaka eseményeit, ám hamarosan már egy bűnügy felderítésében kell segédkeznie…
Ez számára elvileg könnyű, merthogy első kézből kap információkat, mivel magát az elhunytat tudja megkérdezni, hogy hol és mikor végeztek vele, sőt ideális esetben még az elkövető személyére is rá tud kérdezni. Természetesen. ha minden ilyen egyszerűen menne, akkor ez a kötet igen rövid lenne… De Charley-t például nem mindenki kedveli olyan nagyon a rendőrségen, meg a képességét sem igazán veszik komolyan, így máris sikerül akadályokba ütköznie, amit csak tetéz a magánéletében zajló sok-sok kalamajka is. Példának okáért van egy ismeretlen férfi éjszakánként megajándékozza őt az orgazmus csodájával. A gond csak az, hogy úgy egyébként a lány életében nyoma sincs ennek a pasinak.
Azonban ez a kötet jóval több, mint egy szexuálisan túlfűtött történet. Először is a főszereplőnek nagyon jó a humora, ami a nagyszerűen megkomponált dialógusokban csúcsosodik ki igazán. Aztán ott van a holtakkal való kapcsolata, hiszen a lány tulajdonképpen mintegy segíti őket, hogy el tudják fogadni a változást, hogy átjussanak abba a másik világba, ahol ezentúl az otthonuk lesz.
Másrészt a több szálon futó történet mindvégig képes fenntartani az olvasó érdeklődését, ráadásul az igen okosan adagolt információknak köszönhetően fokozatosan a helyére kerül minden apró részlet, amik nemegyszer igencsak meghökkentőek.
Aki pedig kellőképpen vizuális típus, minden bizonnyal nagyon jókat fog derülni azokon a részeken, amikor Charley a szellemekkel társalog, akiket rajta kívül a kutya sem lát.
Egyetlen hibát tudnék említeni a regény kapcsán, az pedig az aránytalanság, a tekintetben legalábbis, hogy bár valóban nagy lendülettel indul a történet, az igazi cselekmény kb. a könyv felétől indul be. De ez inkább csupán a kákán való csomókeresés a részemről, mert az alapozás időszakában sem unalmas egy percig sem a mű.
Aki tehát egy fiatalos, könnyed, szemtelenül humoros olvasmányra vágyik, amit nem mellesleg igen szép borítóval látott el a kiadó, az ne morfondírozzon, hanem kezdjen bele az Első sírhantba.
Dobos Attila
Kiadó: Athenaeum
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 423 oldal
Related Posts
Kezdjük egy száraz adattal: a Nincs idő meghalni a szerző 632. műve. Nagyon sokan egész életükben nem olvasnak összesen 632 könyvet, nemhogy írjanak ennyit. Nemere…
Valószínűleg mindenki ismeri a Descartes-féle „gondolkodom, tehát vagyok” mondást – nos, ennek az új változata lehetne a „gondolkodom, tehát Picoult-t olvastam”.
Szeretek jó könyveket olvasni – a Vérvöröset szerettem olvasni. Az éppen most krisztusi korban lévő finn írónő a Hófehér-trilógia első részével engem bizony megvett kilóra.
Jodi Picoult új könyve ismét megerősítette bennem, hogy a kortárs szerzők közül ő az egyik legfontosabb. Ezúttal is egy nagyon komoly témát öntött prózába, a…