Oké, tudom, nem ezzel szokás kezdeni, de most muszáj. Gyönyörű ez a könyv! Ez az a kiadvány, amit az ember meglát, és birtokolni akar. Ráadásul a tartalom is kiváló. Igazi fantasy (ahogy azt a korábbi Abercrombie-írásokban is tapasztalhattuk). Ez az ember tud valamit. Zseniálisan alkot karaktereket, zseniálisan bontja ki a történetet, és zseniálisan érzi egy könyv dinamikáját. A gyanútlan olvasó (már amennyiben ez az első könyve a szerzőtől) belekezd a történetbe, aztán korgó gyomorral, kiszáradt szájjal fejezi be, mert nem szívesen szakítja meg az olvasást azzal, hogy ételt-italt vegyen magához.
Ha valaki ismeri David Gemmell történeteit, akkor tudja, hogy milyen fontos, hogy az adott főhős kellőképpen legyen kidolgozva, kellőképpen legyen élő, akiért szorítani lehet, akivel együtt lehet lélegezni. Nos, Abercrombie-ban megvan ez a mágikus tudás.
Az alaphelyzet, hogy az ifjú Yarvinak kell elfoglalnia a trónt, mert az atyját – az addig regnáló királyt -, sőt annak nagyobbik fiát is tőrbe csalták és megölték. Yarvi azonban egyáltan nincs felkészülve az uralkodásra, egyrészt a kora miatt, másrészt mivel csak az egyik keze egészséges, így a kardforgatás tudományában sem jeleskedik. A fiú azonban elhatározza, hogy mindent megtesz azért, hogy igazi uralkodó váljon belőle.
Ezt az utat mutatja be Abercrombie ebben a nagyszerűen megkomponált regényben, ami egyben az ifjú Yarvi felnőtté válásának is a krónikája.
Rengeteg kaland vár az olvasóra, miközben csak úgy falja a sorokat, a kötet végén lévő csattanó pedig valóban nagyot szól, és elülteti a várakozás magvait, a várakozásét a folytatásra.
Bottka Sándor Mátyást is dicséret illeti, mert nagyszerű munkát végzet annak érdekében, hogy egy teljes egészében szórakoztató olvasmányélménnyel gazdagodhassunk.
A kötetért köszönet a kiadónak.
Dobos Attila
Fordította: Bottka Sándor Mátyás
Kiadó: Athenaeum
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 381 oldal




